Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám

195 Bár ennek a szemléleti módnak következményeit eleddig jobbadára inkább csak a magán- (civil-) jog körében vonta le tudomány és jogszabályalkotás egyaránt, mégis annak, mint korunkat általában jellemző szellemi áramlatnak ereje alól a büntetőjog sem vonhatja s valóban nem is vonja ki magát. Ez abban jut különösen kifejezésre, hogy a tisztán gazdasági érdekeket is az általa nyújtott oltalom körébe vonva, egyre öntudatosabban és egyre táguló körben pönalizál oly magatartásokat, amelyek gazdasági érdekeket veszélyeztetnek vagy sértenek s amelyekkel kapcsolatban védett jogtárgyként a nemzeti gazdálkodás, mint ilyen szerepel. Ezeket a cselekményeket szokás gazdasági bűncselekményeknek, a rájuk vonatkozó büntetőjogi normák rendszerét pedig gazdasági büntetőjognak (Wirtschaftsstrafrecht) nevezni.3 2. E helyen azt kívánom vizsgálni, érvényesül-e, illetőleg mennyiben érvényesül a gazdasági szemlélet tételes büntetőjogi rendszerünkben. E végett élő büntetőjogunknak azokat az alkotó elemeit kívánom felsorakoztatni, amelyek a gazdasági szemléletre különösen fogékony matériát foglalnak magukban. Ezeknek az alkotóelemeknek feltárásával kívánom egyfelől a gazdasági bűncselekmény tudományos fogalmát tisztázni, másfelől az ily cselekményeknek jogunkban érvényesülő főbb fajait bemutatni. Korántsem gondolok tehát arra, — s ezt félreértés elkerülése végett hangsúlyoznom kell — hogy a gazdasági büntetőjognak változásnak amúgy is nagyon kitett rendszerét adjam. Még kevésbbé pedig arra, hogy különösen az újabb német irodalomban4 buzgalommal tárgyalt arra a kérdésre adjak választ, szükség van-e a gazdasági bűncselekményre tekintettel a büntetőjog általános tételeinek bizonyos módosítására, s van-e ehhez képest jogfejlődéstani szempontból értéke a gazdasági büntetőjog, mint önálló jogi fogalom kiképzésének. II. A gazdasági életet veszélyeztető cselekmények elleni büntetőjogi oltalom megszervezésére s ezzel a gazdasági bűncselekmény és a gazdasági büntetőjog fogalmának kialakulására különösen három tényezőnek volt döntő befolyása. Ezek : az utóbbi évtizedekben bekövetkezett gyökeres változás az államnak a gazdasági éleihez való vonatkozásában, azután ugyanily vál3 Az ezt tárgyaló főbb munkák : Alsberg : Handels- und Wirtschaftsstrafrecht (1930) ; Feisenberger : Kaufmánnisches Strafrecht (Gruchot Beitráge, 1929. évf. 199. 1.) ; Hedemann : Gibt es ein eigenes Wirtschaftsrecht ? (a jénai gazdaságjogi intézet 1930. évi májusi sz.) ; Gruhl : Grundfragen des nationalsocialistischen Wirtschaftsstrafrechts (1939) ; Lindemann : Gibt es eigenes Wirtschaftsstrafrecht ? (a jénai gazdaságjogi intézet kiadványainak 32. számaként) ; Niethammer : Angriffe auf die Wirtschaft (a Gürtner által kiadott „Das Kommende Strafrecht" c. mű, 1936, 228. 1.) ; Rietsch : a Handwörterbuch der Rechtswissenschaft VIII. kötetében, 858. 1.; Siegert : Deutsches W. strafrecht (1939); Sandulli : Da dottrina generálé dei delitti contro Feconomia publica, l'industria e il comercio (1928) ; nálunk említhető : Tamói László cikke a Magyar Jogi Szemle 1938. évi 5. számában. 4 Lásd főként Siegert id. mű 32. és köv. 1.