Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A német kártérítési jog reformja

TANULMÁNYOK A német kártérítési jog reformja Nem régen jelent meg az Akademie für Deutsches Recht személy- és kötelmi jogi bizottságának kártérítés jogi albizottsága által kibocsátott első jelentés a BGB kártérítési jogának reformmunkálatairól — egy törvénytervezettel („Entwurf einer deutschen Schadensordnung") a végén.1 Jelentés és tervezet ugyan ennek a ,,kárrendtartás''-nak csak első részét : a vétkes tilos cselekményből eredő felelősséget foglalja magában2 (a vétlen jogellenes károkozás, az ú. n. Gefáhrdungshaftung, tárgyalását a jelentés a következő füzetre ígéri, míg a szerződésszegésből folyó kártérítés általános feltételeinek tárgyalását a szerződési jog fejezetébe utalja, csupán a kártérítés módozatait rendezve egységesen a ,,kárrendtartás" keretében), mégis már ez az első rész is méltán tarthat igényt a legszélesebbkörű érdeklődésre a német birodalom határain kívül is annál a nagy befolyásnál fogva, melyet a német törvényalkotás a környező jogterületek törvényhozására, így speciálisan a miénkre is, gyakorolni szokott. De érdekes a jelentés önmagában véve azért is, mert az új politikai irányzat megnyilatkozását jelenti a kártérítés mély szociális problémákat érintő kérdéseiben, — ami egyúttal bírálatot is foglal magában a mult rendszere felett. A BGB tudvalevőleg éppen a kártérítési jog terén a maga korában is túlkonzervatív, sőt mondhatni szűkkeblű törvényhozási alkotás volt, amely a pandektajogi hagyománynak fontos pontokon feláldozta a nemzeti jog értékes örökségét s egyszersmind a maga ólomsúlyával agyonnyomta azt a virágzó elméleti irodalmat, mely a mult század utolsó s a jelen század első évtizedében Binding, Unger, Merlcel és mások vezetésével a kártérítési jog alapelveinek jobb felderítése irányában oly szép eredménnyel indult. Várakozó szemmel tekint tehát az idegen olvasó is az újonnan kialakuló törvényhozási alkotás felé : vájjon a nemzetiszocialista társadalomszemlélet minő új eszméket, új gya1 Arbeitsberichte der Akademie für Deutsches Recht, Nr. 14. : Grundfragen der Reform des Schadenersatzrechts. 1. Arbeitsbericht des Ausschusses für Personen-, Vereins- und Schuldrecht der Akad. f. D. R. Unterausschuss für Schadenersatzrecht. Im Auftrag des Ausschusses vorgelegt von H. C. Nipperdey. München—Berlin, 1940. (Beck.) 92 lap. 2 A jelentés — a bizottságban megállapított alapelvek rövid felsoroló ismertetése után (Nipperdey-tői) — még ebben a körben is mindössze négy pontot tárgyal behatóan : 1. a vétkességi elv (referens E. Wahl), 2. a generálklauzulák (referens Nipperdey), 3. az alkalmazottakért való felelősség (referens G. A. Löning) és 4. a méltányossági felelősség (referens R. Reinhardt) problémáját. 1