Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Kolozsvári jogászok vitaülése a jogegységesítésről

188 betetőzik azok az agrárpolitikai programmnak is beillő megállapítások, amelyek az agrárértékesítésriél figyelembe veendő célokat és eszközöket foglalják rendszerbe (188—205.). A túltermelés megakadályozása, a tőko előteremtése, a minőségi termelés és a megfelelő ár biztosítása, továbbá a valutáris szempontok egyaránt józan és okos mórlegelésben részesülnek. Legnagyobb figyelmet azonban az a rész érdemel, amelyik azt a kérdést tárgyalja, hogy minő szervre bízassók az értékesítés és hogy erre a szervre milyen közérdekű kiegészítő feladatok (pl. helyes termelésre oktatás, tárolás, feldolgozás stb.) róhatók. Abban, hogy szerző elméletileg az agrárszövetkezetekben látja a legmegfelelőbb szervet, akkor sem lehetne elfogultságot látni, ha ez a konklúzió nem volna az egész világ meggyőződése (az 1931. évi angol Agricultural Marketing Act szerint a szövetkezeti értékesítés az egyetlen módszer, melynek segítségével a mezőgazdasági termények értékesítésének „kaotikus" rendszertelenségében rendet lehet teremteni). Mert szerző tettekkel és alkotásokkal bizonyította be, hogy nála az „elmélet" összhangban áll a gyakorlattal. (Ku) Folyóiratszemle A Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok mult évi utolsó száma két értékes magánjogi tanulmányt közöl : dr. ZacJiúr Gyula professzornak a Jogászegylet magánjogi szakosztályán tartott előadását a visszatartási jogról és dr. Kauser Lipót ügyvédnek a Jogászegylet civiljogi szemináriumában a veszély és a felelősség- viszonyáról tartott előadását. A Közigazgatástudomány f. évi 2. számában Cottely István tanulmányt közöl azoknak a pénzintézeteknek szervezetéről és feladatairól, amelyeknek segítségével az államhatalom a tőkeforgalom és a hitelnyújtás zavartalan működését és a hitelnyújtás alapfeltételeit a köz érdekének megfelelően biztosítani kívánja. Ezeket a pénzintézeteket (mint amilyenek pl. a jegybankok, vagy nálunk a P. K., az O. K. H., az Országos Földhitelintézet stb.) közérdekű pénzintézeteknek nevezi, helyesen elkerülvén a „nyilvánjogi" (öffentlichreehtlich) elnevezést. E pénzintézetek szervezete leginkább a. kereskedelmi társaságokéval azonos ugyan, de a rájuk bízott feladatoknál fogva az állam közigazgatási szervei. A magyar közérdekű pénzintézetek szervezetével és feladatkörével a szerző a folyóirat legközelebbi számában foglalkozik. A Közgazdasági Szemle 1940. évi december havi számában Nötel Rudolf folytatja a kunjunktúrairányítás új módszereiről írt nagyobb tanulmányát. Az elsősorban közgazdasági jelentőségű tanulmány méltatása nem feladatunk, de rá kell arra irányítanunk a gazdasági jogászok figyelmét is, hiszen manapság, amikor gazdasági téren világszerte a fokozott állami beavatkozás eszméje uralkodik, a konjunktúra és általában a gazdasági élet irányításának is legfontosabb eszköze nyilván az állami akaratot kifejezésre juttató és azt érvényesítő jogi szabályozás ; így ez az elsősorban közgazdasági tanulmány, szükségszerűen jogi problémákat is érint. — Ugyané számban Frisch Ferenc a felvidéki és kárpátaljai rokkantsági, özvegyi és baleseti kötelező biztosítás rendezését ismerteti. A Deutsche Justiz 1941. évi január 31-i számában Freisler államtitkár írt tanulmányt a német árszabályozó rendeletekről, különös figyelemmel a