Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Kolozsvári jogászok vitaülése a jogegységesítésről

169 JOGGYAKORLAT Altalános gazdasági joggyakorlat Joggal való visszaélés. — (41.) Az alperes textilárukat adott el angol font vételárért egy telavivi cégnek. A vételárat a vevő váltóval fedezte. Ebből a vételi ügyletből eredő követelésért a Nemzeti Bank hozzájárulásával a felperes kezesi kötelezettséget vállalt. Az alperes az árut a vevő cégnek elküldötte, de ez az áru minőségét kifogásolta és azt az eladó alperes rendelkezésére bocsátotta. Amikor a felperes a rendelkezésre bocsátásról tudomást szerzett, az alperesnek azt az ajánlatot tette, hogy az árut adassa át Palesztinában a felperes részéről megnevezett új vevőnek, aki az angol font vételárat egy telavivi banknál letétbe helyezi. Az alperes a felperesnek ezt az ajánlatát visszautasította és az eredeti vételi ügylet teljesítéséhez ragaszkodott. A felperes álláspontja szerint az alperesnek ez a magatartása a joggal való visszaélésnek minősül, mert jogos ok nélkül megakadályozta, hogy a vevő által rendelkezésre bocsátott áru új vevő részére eladassék és az új vevő fizetése folytán a felperes kezesi kötelezettsége alól szabaduljon. Joggal való visszaélésről azonban csak akkor lehet szó, ha a jogosított fél a törvény, vagy szerződés szerint megillető jogát oly módon gyakorolja, hogy a jog érvényesítésének ez a módja saját jogos érdekeinek megóvására nem szükséges, hanem arra szolgál, hogy a vele szemben kötelezettségben álló felet, vagy harmadik személyeket eljárásával indokolatlanul bosszantson, ezek jogait meghiúsítsa, vagy őket hátrányosabb helyzetbe hozza. Ebből következik, hogy a joggal való visszaélés fogalmi körébe nem vonható, ha az eladó a vételi ügylet teljesítését a megkötött szerződés értelmében követeli és nem fogadja el azt az ajánlatot, melynek célja az, hogy végeredményben az előbbi szerződés felbontása mellett más szerződést kössön. Jogosan követelheti tehát az eladó, hogy a vevő a szerződés értelmében teljesítsen, a kezes pedig az eredeti szerződés értelmében álljon helyt vállalt kezesi kötelezettségéért. A felperes keresetének a joggal való visszaélésre alapított jogalapja tehát nem helytálló, ez alapon kezesi kötelezettsége alól nem szabadulhat. (C. VIII. 3776/1940.) A teljesítés sorrendje. — (42.) Több kötelem alapján egynemű szolgáltatásokra kötelezett adósnak oly szolgáltatását, mely a hitelező irányában fennálló minden tartozását nem fedezi, megállapodás, vagy az adós megfelelő akaratkijelentése hiányában elsősorban a korábban lejártra, egy időben lejáró követelések közül pedig elsősorban a kevésbbé biztosítottra, s csak legvégső esetben az adósra nézve terhesebbre teljesítettnek kell tekinteni. (C. VII. 2848— 1940.) Cégbitorlás. — (43.) A K. T. 24. §-ában meghatározott cégbitorlás akkor forog fenn, ha a későbben bejegyzett cég szövege a korábban bejegyzett cég szövegével összetéveszthető. Az összetéveszthetőséget az állandóan követett bírói gyakorlat szerint nemcsak a cégszöveg teljes tartalmának hasonlósága alapján, hanem már akkor is meg kell állapítani, ha a két cégnek vezérszavai, illetve jelzőszavai teljesen azonosak. A cégszövegnek ezek az elemei