Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Az árszabályozás elvi alapjai

142 de legtöbbnyire a nélkül, hogy az egyéni ármegállapítás elvét érintenék. Az áralakulásban, amely szó már fogalmilag is valamilyen személytelen folyamatot jelent, e tételek rendszerint nem közvetlen előírás folytán kerülnek felszámításra. Nem a jogszabály parancsa kötelezi az eladót és vevőt ezek figyelembevételére, hanem a gazdasági élet természetes menete ; az a körülmény, hogy e tételek az árkalkuláció szerves elemévé válnak. A különböző gazdaságpolitikai intézkedések — elsősorban a vám- és adópolitika — messzemenően érintik az árak mikénti alakulását, azonban a nélkül, hogy ez irányban a felek ügyletkötési szabadságát határozott előírások befolyásolnák. Az általánosságban ható befolyások mellett azonban konkrét ármegállapításokkal is találkozunk. Azoknál az áruknál, amelyeknek a közteher arányszáma a legmagasabb, elsősorban a jövedéki cikkeknél, a hatósági ármegállapítás rendszere is érvényesül. így került sor több fontos cikknek : a cukornak, gyufának, szesznek, sónak stb. ármegállapítására. Más esetekben az árszabályozást a termelői és fogyasztói érdekek összhangbahozatalához, a gyengébb vásárlóképességű rétegek megfelelő ellátásához fűződő szociális érdekek tettek aktuálissá. így került nálunk is, mint több más országban, a sor a tej, kenyér, burgonya stb. termelői és fogyasztói árának megállapítására. Hasonló irányban hatnak azok a beavatkozások, amelyek egyes termelési ágak jövedelmezőségének biztosítására, a jövedelemeloszlás befolyásolására irányulnak. így a harmincas évek nemzetközi agrárválsága óta a legfontosabb mezőgazdasági termékek tekintetében a termelési költséggel arányban álló árak biztosítására való törekvés a közületi beavatkozás állandó tárgya maradt. A gazdasági életnek egy másik fejlődési irányvonala is nagy mértékben hozzájárult azonban ahhoz, hogy az áralakulás szabadsága közérdekű korlátozások alá kerüljön. Arra a szerveződési folyamatra gondolunk itt, mely az újabb fejlődés során a kartellek egyre fokozódó gazdasági jelentőségében jut kifejezésre. Ezek az alakulatok hatalmi befolyásukat monopolisztikus helyzetüknél fogva érvényesíthetik, ezáltal áll módjukban az árak kialakítását is döntően befolyásolni. Bár a kartell ármegállapítási hatalmának megvannak a gazdasági élet természetes rendjében rejlő korlátai is, — a fogyasztók vásárlóképességét, az egyes cikkek iránti kereslet rugalmasságát, a különböző árucikkek helyettesíthetőségét még a teljes monopolisztikus helyzetben lévő kartellek sem téveszthetik szem elől — kétségtelen azonban az is, hogy a verseny kizárása a normális piaci viszonyokat lényegesen meghaladó nyereségek elérésére nyújthat lehetőséget. Azok a hátrányos befolyások, amelyek ennek hatása alatt a jövedelemeloszlás terén, a termelés egyéb ágaiban, valamint a fogyasztás tekintetében jelentkeznek : a kartellek gazdasági hatalmának a közérdek szempontjából történő ellenőrzését teszik szükségessé, aminthogy