Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Az árszabályozás elvi alapjai

143 erre nálunk is sor került az 1931 : XX. t.-c. életrehívásával. A törvény rendelkezései előírják az áralakulást korlátozó vagy szabályozó kartellmegállapodások kötelező bemutatását s egyben módot nyújtanak arra is, hogy a meg nem felelő, a közgazdaság vagy a közjó érdekét veszélyeztető áregyezményekkel szemben az e törvényben biztosított lehetőségek legyenek igénybevehetők. E gondolat továbbfejlesztését jelenti az 1200/1933. M. E. sz. rendelet, mely az Arelemző Bizottság életrehívásával az áralakulás rendszeres vizsgálatát kívánja intézményesíteni. E rendelet 1. §-a e bizottság feladatkörébe utalja az áralakító tényezők elemzését, az áralakulás gazdasági helyességének ellenőrzését. Ez az árelemzés, a szakértői vélemények adása, az ellenőrző és egyeztető tevékenység kifejtése szerves kapcsolatba került a kartellbizottság egyéb irányú működésével, a nélkül azonban, hogy e Bizottság hatásköre szorosan erre korlátozódott volna. Amikor egy, a gazdasági életben végbemenő szerveződési folyamat oly helyzet előálltához vezet, hogy egyes gazdasági érdekeltségek az ármegállapítás szempontjából monopohsztikus helyzetbe jutnak, ennek szükségszerű következménye az, hogy az állami beavatkozásnak kell az ellensúlyról gondoskodnia azok érdekében, akik ezt a magángazdaság körében, éppen a verseny elmaradása következtében, saját erejükből elérni nem tudják, így az ármegállapítás tekintetében érvényesülő közületi beavatkozás a kartell-árpolitikának szükségképpeni kiegészítőjévé válik, s az érdekek kiegyenlítése irányában érvényesíti hatását. Az itt vázolt gazdasági momentumokon kívül azonban a jogfejlődés általános irányában is érvényesülnek oly tendenciák, amelyek a közérdekű és szociális szempontok kihangsúlyozásával, az egyéni akaratelhatározáson alapuló szabad rendelkezési jog korlátozására vezetnek. Az a gondolat, hogy az egyén cselekvési szabadságának a közösségi szempontokra való tekintet szab korlátozásokat, jogunkban már régebben érvényesül. Ennek hatása alatt találkozunk magánjogunk számos területén a szabályok közigazgatási jogi színeződésével, a köz- és magánjogi intézmények kombinációival, újabb átcsoportosulásaival. Vladár Gábor mutatja ki a magyar jogfejlődést áttekintő értékes előadásában,* hogy az összességi eszme érdekében a rideg önzés visszaszorítása nagy mértékben érvényesült már korábbi jogfejlődésünk során is s hogy e gondolatoknak előtörése még erőteljesebb volt az utolsó két évtized jogalkotásában. A gazdaságilag gyengébb fél védelmének szempontja, az ehhez fűződő érdek intézményes érvényesítése újabb jogfejlődésünk egyik lényeges, jellegzetes vonása. A szociálpolitika a jogi szabályozás új ágait alakítja ki. Az a szociális szempont, mely a munkajogban a legkisebb munkabérek kötelező megállapításával a lét*Fejlődik-e jogunk, vagy tesped ? A Magyar Nemzeti Club vitaestjén tartott előadás.