Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Az árszabályozás elvi alapjai

141 IV. A fentiekben vázolt különleges körülmények közt megnyilvánuló befolyások mellett fokozott figyelmet érdemelnek az áralakulás szabadságának azon korlátozásai, melyek gazdasági és jogéletünk fejlődésének általános irányával állnak szoros összefüggésben. Több oly momentum érvényesül e vonatkozásokban, melyek arra mutatnak, hogy az árak kialakításában a teljes ügyleti szabadság több irányban esik korlátozások alá. E befolyások mindenekelőtt a gazdasági fejlődés alakulásával kapcsolatosan érvényesülnek. A közület az áralakulásra — amint az hosszabb időre visszatekintve is megállapítható — lényeges közvetett és közvetlen befolyást gyakorol. A vámpolitika alakulása, a vámtételek és egyéb export- és importilletékek megállapítása, a külkereskedelmi forgalommal kapcsolatos különböző jellegű térítések, a kontingentálás stb. bonyolult, szerteágazó rendszert alkotnak, mely lényegesen érinti a különböző áruk forgalmának és árának alakulását. A külkereskedelmi forgalommal kapcsolatos e különböző jellegű terhelések és megkötöttségek gyakran nem is elsősorban állampénzügyi célokat szolgálnak, hanem messzemenő közgazdasági érdekeket : a termelés és fogyasztás befolyásolását, egyes cikkek belföldi termelésének rentábilisabbá tételét, a kül- és belföldi áruk egymásközti versenyének befolyásolását. Hasonló irányban érvényesítik hatásukat a különböző adók is, elsősorban azok, amelyek az árucikkek egyes csoportjait, mint fogyasztási, forgalmi és fényűzési adók közvetlenül terhelik. Ez adónemek gazdasági jelentőségének megítélése szempontjából jellegzetesek a legújabb 1941. évi állami költségvetés adatai. Ezek szerint az összes adók 18%-a a forgalmi, 11%-a a fogyasztási adókra esik, 4%-ra rúgnak a vám jövedékkel, 3%-ra a szesz-egyedárusággal, 2%-ra a sójövedékkel kapcsolatos bevételek. E tételek arra mutatnak, hogy az egyes árucikkeket közvetlenül terhelő közszolgáltatások állampénzügyi életünkben igen jelentős szerepet játszanak. Ennek megfelelően e közterhek az egyes árucikkek árát lényegesen befolyásolják, abban gyakran igen magas arányszámmal szerepelnek. Pénzügyi vagy egyéb okokból több fontos közszükségleti cikk lett az állami jövedék tárgya. Ezeknél az árak megállapítása tekintetében az állam rendelkezik. De jelentős hányaddal szerepelnek a különböző köztehertételek a szabad forgalom tárgyát képező cikkek egész soránál is. Az itt vázolt körülmények figyelembevételével arra a következtetésre kell jutnunk, hogy — hosszabb időre is visszatekintve — az árak a kapitalista gazdasági rendben sem alakulnak ki elszigetelten, hanem azokra a közület messzemenő befolyást gyakorol. Az áralakulásra ható, fent ismertetett tendenciák azonban rendszerint személytelenül hatnak, részben az általános árszínvonalban, részben egyes cikkek áralakulásában jutnak kifejezésre,