Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

108 foglalásából is kitűnik, hogy a maximálási rendelet életbelépése előtt létrejött ügyletek a rendelet kibocsátójának a felfogása szerint is a szerződési áron számolandók el. Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának 9051— 1939. számú, a tőzsde hirdetményeinek tárában 329. szám alatt közzétett átirata szerint ugyanis az 1939 szeptember 2-án életbelépett 8300/1939. M. E. sz. árrögzítö rendelet a hatálybalépése előtt kötött ügyletekre nem vonatkozik, tehát ezen ügyletek elszámolásánál az ügylet létrejöttekor kikötött árak alkalmazandók. Budapest, 1940 december 20. Dr. Jakabffy Károly s. k., a választottbíróság elnöke. Dános Ármin s. k. választottbíró. Káldor Sándor k. s. választottbíró. Dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. (535/1940.) Kezelési költség és késedelmi kamat. — (7.) Ha nem forgalmi akadály, hanem kormányintézkedés akadályozza az ügylet szerződésszerű lebonyolítását, úgy az eladónak nincs joga a 32. §-ra való hivatkozássál a kezelési költséget és az esedékes vételár után késedelmi kamatot felszámítani. Az áruüzleti szokások 32. §-a világosan akként rendelkezik, hogy az eladónak csak akkor van joga kezelési költségeket és az esedékes vételár után kamatot felszámítani, ha az árunak a vasúti állomásra, vagy vizi rakodóhelyre való szállítását magára vállalta és az áru felvétele forgalmi akadályok miatt nem történhet meg. A jelen esetben az ügylet szerződésszerű lebonyolítását nem forgalmi akadály, hanem a kereseti árut zár alá helyező 4810/1940. M. E. számú rendelet akadályozta meg. A zárolás következtében felperes szállítási késedelembe esett és e késedelem mellett, bár az vétlen volt, nem kívánhatja alperestől, akit átvételi késedelem nem terhel, hogy a felmerült tárolási és kezelési költségeket viselje. A szállítási határidő eltolódásának pedig az volt a következménye, hogy alperes fizetési kötelezettsége is eltolódott, mert hiszen az F/2, alatti kötlevél további feltétele szerint alperes duplikát ellen volt köteles a vételárat fizetni, a felperes pedig duplikátot csak akkor mutathatta be, amikor az árut tényleg szállításra feladta. De különben felperes nem is állította alperes fizetési késedelmét, hanem kamatkövetelését arra alapította, hogy alperes fizetési kötelezettsége is halasztást szenvedett az áru zárolása folytán. Alperest tehát fizetési késedelem nem terhelvén, nem lehetett kötelezni arra, hogy felperes kamatveszteségét megtérítse. Annál inkább alaptalannak találta a bíróság felperes követelését, mert felperes a szállítási határidő öthatodának elteltéig a szállítást meg sem kezdte, holott korábbi szállítással a költségek felmerültét elkerülhette volna. Budapest, 1940 szeptember 23. Katona Zsigmond s. k., egyesbíró, dr. Duchon Lipót s. k. jogügyi titkár. (427/1940.) Mintaszerinti eladás. — (8.) Ha mintaszerinti eladás esetén az eladó a mintát nem lepecsételve adta át a vevőnek, úgy később nem emelhet joghatályosan kifogást a nyitva átadott minta azonossága ellen. Az áruüzleti szokások 40. §-ának rendelkezése szerint mustraszerinti eladás esetében a mustrát bármelyik fél kívánatára az eladó pecsétjével lezárva kell a vevőnek átadni. A bíróság joggyakorlata szerint, ha ez nem történt meg, az eladó utólag nem kifogásolhatja, hogy a nyitva átadott vagy nem kellő módon pecsételt eladási minta a szállítási minta megvizsgálásánál az összehasonlítás alapjául szolgáljon. A kereskedelmi forgalom biztonsága is azt követeli, hogy utólag ne lehessen a pecsételésnél elkövetett hibákra vagy mulasztásokra hivat-