Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

107 Tőzsdei választottbírósági joggyakorlót. Bemutatás. — (5.) A szokványok 56. §-a szerint a teljesítési határidőn, belül csak az eladót illeti meg az új bemutatás joga, a vevő ellenben nincs jogosítva az új bemutatást kérni. A bíróság az utánszállítással kapcsolatban előterjesztett alperesi védekezést alaposnak találta. Az áruüzleti szokások 56. §-a szerint, ha a vevő az árut az 54. § értelmében nem köteles átvenni, vagy ha nem jelentette ki az 55. § szerint azt, hogy az árut átvenni kívánja, úgy- az eladónak a 47. § esetét kivéve, jogában áll a bizonyos határidőn belül teljesítendő szerződéseknél a szakértő-bizottság véleményének kihirdetése napjától számítva Budapesten 4 nap alatt, Budapesten kívül 6 nap alatt, de mindig csak a kikötött határidőn belül új bemutatást eszközölni. Minthogy a teljesítési határidő 1940 május 15-én lejárt, ennek következtében a most hivatkozott szakasz értelmében május 19-én az alperesi eladónak sem volt joga már utánszállítást felajánlani, még kevésbbé volt joga azt felperesnek kérni, mert a szokványok hivatkozott szakasza a vevő részére még az utánszállítási határidő keretén belül sem ad jogot új bemutatás kérésére. Különben is 1940 május 19-én, amidőn felperes az expertiz eredményét az alperessel közölte, a felek között megállapodás jött létre, hogy felperes a visszautasított árut mm-ként 20 pengővel eladhatja és alperes az így felmerülő különbözetet, valamint a mm-kénti 25 filléres elmaradt hasznot megtéríti, a megállapodás alkalmával azonban az utánszállítás tekintetében megállapodás létre nem jött, felperes ilyen kérelemmel csak 1940 június 3-án hozakodott elő, amelyet alperes a már hivatkozott 56. § alapján jogosan utasíthatott vissza, így felperes az utánszállítás elmaradása miatt állítólag megtartott kényszerfedezésből kifolyólag az alperes ellen semmiféle kárt sem érvényesíthet. Budapest, 1940 október 7. Dr. Országh Sándor s. k., a választottbíróság elnöke. Szily Márton választottbíró. Bischoff László választottbíró. Dr. Adorján Ferenc s. k., h. főtitkár. (370/1940.) Árröszítő rendelet hatálya. — (6.) Minthogy az Árellenörzés Kormánybiztosának 9051/939. sz. átirata szerint az 1939 szeptember 2-án életbelépett 8300/939. M. E. számú árrögzítő rendelet a hatálybalépése előtt kötött ügyletekre nem vonatkozik, ennélfogva ezen ügyletek elszámolásánál az ügylet létrejöttekor kikötött árak alkalmazandók. A bíróság az alperesek védekezését nem találta alaposnak. A 32.700/1940. A. K. számú rendelet 12. §-a kimondja, hogy ez a rendelet a kihirdetés napján — tehát 1940 november 24-én — lép hatályba. A rendelet nem tartalmaz egyetlen intézkedést sem a hatálybalépése előtt megkötött, de még le nem bonyolított ügyletekre vonatkozólag, holott az Árellenörzés Országos Kormánybiztosa több rendeletében kifejezetten kimondotta azt, hogy a rendelet intézkedései a függőben lévő, tehát már megkötött, de még le nem bonyolított ügyletekre is alkalmazandók. Minthogy a rendeletek külön, kifejezett intézkedés nélkül nem nyerhetnek alkalmazást az életbelépésük előtt létesült jogviszonyokra, már magukban véve a most kifejtettekből az következik, hogy a szóbanforgó rendelet hatálybalépése előtt létrejött ügyletekre a rendelet intézkedései nem alkalmazandók, tehát az ilyen ügyletek a szerződésnek megfelelően bonyolítandók le. Ezenfelül azonban az Árellenörzés Országos Kormánybiztosának egy hasonló kérdésre vonatkozó elvi állás-