Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

106 állapítja meg. A malomipart űző szövetkezettől őrlési dí/j visszatérítése óimén járó osztalék nem értékpapír szelvényen alapuló követelés, az alapszabályok nak az erre vonatkozó elévülési időt megszabó rendelkezése módosításának tehát az említett törvényes rendelkezéstől való eltérése miatt helye nincsen. (Kúria Pk. IV. 4694/1940.) OKH tagszövetkezet mérlege. — (7.) A gazdasági ÓH ipari hitelszövetkezetekre irányadó 1898 : XXIII. t.-c. 33. f-a a K. T. 199. §-aival szemben eltérő szabályokat állapít meg a mérleg felállítására vonatkozólag. A megsemmisített határozatokat az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet hozta, ennélfogva erre a szövetkezetre nem a K. T. 199. §-a, hanem az idézett törvény 33. §-a az irányadó ; ennek 4. pontja értelmében az üzletrészekre történt befizetések összege a tartozások közé sorozandó ; az 5. pont szerint az üzletrészekre még befizetendő összegek a követelések közé csak annyiban vehetők fel, amennyiben már az üzleti évben esedékessé váltak ; ezekre a rendelkezésekre figyelemmel nyilvánvaló, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet tagintézetei az általuk készített mérlegben csak az üzletrészekre történt befizetések összegét tüntethetik fel és hogy csak az üzleti évben esedékessé vált, de még be nem fizetett összegek vehetők fel a szövetkezet tartozásai közé. (UJJ. Tsz. Cg. 29.964/1938.) Biztosítási jog gyakorlat. A veszélyviselést szűkítő kikötések. — (1.) A szerződő felek baleset ellen az F/3, jel alatt csatolt biztosítási szerződést kötötték meg a benne foglalt általános és különös feltételek mellett, tehát a kereseti igény ennek a szerződésnek a tartalma szerint bírálandó el. A feltételek 6. §-ának 2. bekezdése szerint a motorkerékpár és magántulajdonban levő, de nem a nyilvános forgalom lebonyolítására szolgáló gépkocsi használatánál előforduló balesetek csak külön írásbeli megállapodás alapján esnek a kockázatviselés körébe. Ezzel a kikötéssel tehát a szerződő felek a magántulajdonban levő gépkocsi használatából származó balesetre a kockázat viselését kizárták, külön írásbeli megállapodásra tartották fenn és mivel a felperes férje éppen ilyen balesetnek esett áldozatul, ebből a balesetből folyóan az alperest csak abban az esetben terhelné kártérítési kötelezettség, ha a használt járműre vonatkozóan külön írásbeli megállapodás létrejött volna. Ilyen kifejezett megállapodás azonban nem jött létre, abból pedig, hogy a szerződő felek az elhaltnak 1937. évi július hó 2-án kelt ajánlata alapján motorkerékpár használatából eredő balesetre vonatkozóan kötöttek külön megállapodást, a gépkocsival beállott balesetért kártérítési kötelezettséget megállapítani nem lehet. A szerződő felek ügyleti szabadságának körébe tartozik ugyanis az, hogy a biztosítás terjedelmét maguk határozzák meg, tehát hogy megjelöljék az eseményeknek azt a körét, melyek ellen a biztosítási szerződést kötik, s hogy meghatározzák azokat a módokat is, melyek szerint a biztosítási kötelezettséget elvállaltnak tekintik. (C. VII. 1959/1940.) Gró/i István