Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

105 ruházottnak személyéhez van kötve, ily jogosítvány el nem adható, aem hagyományozható, vagyis a szemelv jogú gyógyszert ári jogosítvány magánjogi forgalom tárgya nem lehet. Ebből következik, hogy az ily közjogi természetű jogosítványról való lemondásban, illetve a jogosítvány átruházásában | L876 : XIV. t.-O. 131. § 2. bek.) törtónt megegyezés a felek között magánjogi jogviszonyt nem létesít, a megegyezésből annak teljesítésére nézve bíróilag érvényesíthető, magánjogi kötelem nem keletkezik. Magánjogi kötelein hiányában pedig kötelemszegés miatti kártérítésre irányuló követelésnek smesen törvényes alapja. (C. IV. 3688/1940.) Ügygondnok. — (40.) A lefoglalt követelés behajtására a Vht. 124. §-a értelmében kirendelt ügygondnok a bíróság által adott megbízás alapján a végrehajtató hitelezők érdekében jár ugyan el, de a végrehajtást szenvedő jogait érvényesíti. Ha tehát a hitelezők kielégítésének meghiúsítását célzó magatartás, vagy összejátszás esete nem forog fenn. a behajtási ügygondnok nem gyakorolhat több jogot, mint amennyit a végrehajtási szenvedő is érvényesíthetne. (C. V. 2328/1940.) Pethő Tibor Szövetkezeti joggyakorlat Szövetkezeti tagság. (4.) A szövetkezet alapszabályainak IV. §-a szerint a szövetkezel tagja lehet minden endrődi vagy környékbeli józan, feddhetetlen előéletű egyen nemre való tekintet nélkül, a VIII. §. pedig a tagság megszűnésének esetei között felsorolja a tagsági jog elvesztésének esetét. A m. kir. Kúria kimondotta ugyan (Pk. IV. 4341/1938. számú végzésében), hogyha a tagsági minőségnek az alapszabályokban megállapított előfeltétele (a kérdéses esetben egy intézel alkalmazotti minősége)elenyészik, ennek okszerű következménye a szövetkezeti tagságnak mar pusztán ebből az okból való megszűnése: kizárási határozatra szükség tehát nincs. Ebben a/ esetben azonban a taggá való felvétel feltételei olyan tágértelmüen megállapítottak, hogy a feltétel megszűntének kérdése komoly vitára adhat alkalmat, ami az alakszerű kizárási határozat, hozatalát is szükségessé teheti és pedig annál inkább, mert az alapszabályok nem határozzák meg azokat az eseteket sem, amelyekben ;i taggá való felvétel előfeltétele megszűntnek tekintendő. A tagok jogait ennyire alapjában érintő kérdésben az alapszabályoknak a K. T. 225. § 4. pontjának helyes értelme szerint világosan és részletesen kell intézkednie. (Kúria Pk. IV. 4094/1940. sz.) SlÖTetkeiel mint kézműves iparos. - (5.) A 78.000/1923. K. M. számú rendelet bevezető része értelmében 1923 november l-őn hatályba lépeti 1922. évi XII. t.-c-nek visszaható ereje nincsen, miként ezt az említett rendelet 137. §-a is kimondja. Ha tehát a szövetkezet iparát az 1884. évi XVII. t.-o, haialya alatt kapott iparigazolvány alapján 1923 november 1-éig a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül gyakorolta, ez a joga egyedül az 1922. évi XII. t.-o, hatályba lépte miatt meg nem szűnt. (Kúria Pk. IV 4694/1940. sz.) Szövetkezeti osztalék elévülése. — (6.) Az 1881. évi XXXIII. t.-C. 40. §-a csak az értékpapírok szelvényén alapuló követelés elévülési idejét