Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

104 egyébként megszűnik. A bírói gyakorlatban elfogadott jogszabály magyarázat szerint a részletfizetési kedvezmény megadása az elsőbbségre megszabott három évet a kedvezményben részesített köztartozások egészére akként szakítja félbe, hogy amikor a részletfizetési kedvezmény mogszűnik, mikor tehát a köztartozás a maga egészében íVjból esedékessé és behajthatóvá válik, akkor a köztartozás egészére a törvényes kielégítési elsőbbségre meghatározott három év újból kezdődik. Ezek szerint annak eldöntése, hogy a megadott részletfizetési kedvezmény miatt most előnyös kielégítés végett felszámított, 1931. évből hátralékos adó és kamata előnyösen sorozható-e vagy nem, attól függ, vájjon a részletfizetési kedvezmény megszünt-e már több, mint három évvel az árverés, illetve az árverés hatályával bírói úton magánkézből történt eladás napja előtt. (C. V. 4572/1940.) Magyar-Csehszlovák 1928. éri clearingegyezmény. — (37.) A régi osztrák és magyar koronára szóló tartozások és követelések tárgyában 1928. évi május hó 26. napján kelt és az 1930 : XVII. törvénycikkel becikkelyezett Magyar-Csehszlovák Egyezmény V. fejezete 11. cikkének 1. bekezdése szerint a magyar hitelező felperesnek az akkor még cseh-szlovák állampolgár adós alperessel szembeni kereseti követelése a törvény erejénél fogva a Csehszlovák Kiegyenlítő Hivatalra szállott át. Ennek következtében a hivatkozott Cikk 5. bekezdése értelmében az adós követelése az illetékes hivatal részére történő fizetéssel szűnik meg, viszont a hitelező követelése az illetékes hivatal által részére fizetendő hányaddal nyer rendezést. Ennek megfelelően az Egyezmény VII. fejezet 22. cikkének 2. bekezdése akként rendelkezik, hogy az ilyen tartozások és követelések bírói eljárás tárgyát nem alkothatják, mivel ezekre nézve keresetnek, foglalásnak és végrehajtásnak helye nincs. Nem változtat e helyzeten az adós lakhelyének, Ungvárnak a Magyar Szent Koronához történt visszacsatolása sem, mert sem az 1938. évi XXXIV. t.-c, sem pedig az abban nyert felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletek az 1930. évi XVII. törvénycikkel becikkelyezett Egyezmény fentebb ismertetett intézkedéseitől eltérő rendelkezéseket nem tartalmaznak. (C. V. 4051/1940.) Követelés érvényesítése örökösök ellen. — (38.) Az örökhagyó hitelezője nincs elzárva attól, hogy követelését a hagyaték bírói átadása vagy az örökösödési bizonyítvány kiállítása előtt keresettol ne érvényesíthesse. Ilyenkor azonban mindazokat perbe kell vonni, akik a kereset indítása előtt öröklési igényt támasztanak. Ha az alperesok a hagyatéki eljárás során törvényes örökösi minőségben a hagyatékra igényt jelentettek, de ezt a végrendeleti örökösök kifogásolván, velük szemben perre utasíttattak, a felperesnek az örökhagyó által kiállított váltó alapján követelése behajtása végett a törvényes örökös-alperesek ellen is fel kell lépnie. (C. VII. 2073/1940.) Személyjogú gyógyszertári jogosítvány átruházása. — (39.) Felperes a perben alperestől nem az alperesi gyógyszertár raktárkészletét, berendezését, vagy felszerelését követeli, hanem azt kéri, hogy az alperes szemólyjogú gyógyszertári jogosítványa átruházására irányuló kérvény aláírására vagy annak tűrésére köteleztessék, hogy az alperesi gyógyszertári jogosítványnak a felperes nevére leendő átírását a felperes a hozandó ítélet alapján a belügyminisztériumtól kérhesse. Az 1876 : XIV. t.-c. 131. § 1. bek. értelmében azonban a gyógyszertár személyes üzleti joga a gyógyszertári jogosítvánnyal fel-