Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

103 tehermentesítési kötelezettsége alól nem mentesülhet végül az idézett rendelet 25. §-ának rendelkezései alapján sem, mert az alperest terhelő szavatosságnál fogva felperes az idegen tartozások biztosítására szolgáló jelzálogjogokat akkor som köteles tűrni saját ingatlanain, ha e tartozások tekintetében egyébként a gazdaadós alperes egyes gazdavédelmi kedvezményei reája is kihatnának. (C. V. 3842/1940.) ingatlan elidegenítése.— (33.) Sem a 4420/1918. M. E. sz. r., sem annak alkalmazása tárgyában kialakult bírói joggyakorlat (P. H. 755. sz. jogegységi határozat) nem zárja ki sem azt, hogy a szerződő felek a jogügyletről kiállított okirat hiányait közös megegyezéssel utólag pótolják, sem azt, hogy a hiányok ily utólagos pótlásával harmadik személyt megbízzanak. Az adott esetben a peres felek az adásvételi szerződésből hiányzó telekkönyvi adatok utólagos bejegyzésével a községi jegyzőt bízták meg és e megbízást utóbb nem vonták vissza. A megbízott pedig, ha évek múlva is, de az okirat hiányát a szerződő felek kinyilvánított valóságos akaratának megfelelően, a vétel tárgyára vonatkozó pontos telekkönyvi adatoknak az okiratba való utólagos bejegyzésével, a megbízatása értelmében pótolta. E hiánypótlás ily körülmények között a szerződő felek megegyezése alapján történtnek volt tekintendő, már csak azért is, mert peres felek között a vétel tárgya tekintetében soha semmi vita nem volt. (C. V. 3811/1940.) Életjáradék telekkönyvi biztosítása. — (34.) Felperes életjáradék követelésének mindenkori érvényesítését veszélyeztetettnek látván, keresetében azt kérte, hogy életjáradék követelése alperes ingatlanain jelzálogjogilag biztosíttassák. E kérdés elbírálásánál nem egyedül abból kell kiindulni, hogy a kötelezett végrehajtás alatt áll-e, hanem vizsgálni kell a követelés jellegét és behajthatóságát érintő minden körülményt, így különösen a követelés időtartamát, a kötelezett személyes körülményeit, magatartását, üzleti vállalata, gazdálkodása eredményeit, valamint az élet- és gazdasági viszonyoknak törzs vagyonára és jövendőbeli teljesítőképességére kiható változásait is. A kötelezett, a jogosított létfenntartásának céljaira rendelt életjáradékot a méltányosság határai között biztosítani tartozik már akkor is, amikor akár a gazdasági, akár a forgalmi viszonyok változása, akár saját tényei és magatartása folytán az életjáradék szolgáltatási kötelezettsége keletkezésekor meglévő törzsvagyona állagában és értékében oly jelentékeny csökkenés áll elő, amely alapos aggályt támaszthat abban az irányban, hogy a huzamos, de bizonytalan időre szóló életjáradék szolgáltatási kötelezettségének mindvégig, a vagyoni helyzete változása mellett, már eleget tenni képes nem lesz. (C. V. 2944/1940.) Jelzálogjog bekebelezésének költsége. — (35.) A jelzálogjog bekebelezésével járó költség fogalma nemcsak a bekebelezési illetéket, hanem a vonatkozó kérvény bélyegköltségét és az eljáró ügyvéd munkadíját is felöleli. (C. IV- 4140/1940.) Köztartozás sorozása. — (36.) A 16.400/1933. sz. r. és a végrehajtása tárgyában kiadott 4300/1933. P. M. sz. r., valamint a 69.000/1934. P. M. sz. r. nem szól arról, hogy a részletfizetési kedvezményben részesített köztartozásnak a 16.000/1933. M. E. sz. r. 3. §-ában biztosított rendkívüli kielégítési elsőbbsége miként alakul akkor, ha a pénzügyi hatóság a részletfizetési kedvezményt megszünteti, vagy ha a részletfizetési kedvezmény