Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

100 után. (C. IV. 3784/1940.) — (24.) A felperes által alkalmazott címke ós az alperes által használt címke annyira hasonló, hogy az átlagos felfogású és figyelmű vevőközönségben az összetéveszthetőségre alapot nyújt. Ezt nem zárja ki az sem, hogy az alperesi címkén nem a „R . . ." szóvédjegy, hanem a „V . . ." szójegy van alkalmazva. Minthogy pedig a felperes lajstromoztatta előzően a ,,R . . ." szóvédjegyet saját címkéjén és ezt a címkét saját áruja megjelölésére a forgalomban elismerten használja, viszont alperes utóbb használta áruin az alperesi címkét, alperes ezzel a Tvt. 9. §-ába ütköző versenycselekményt elkövette. (C. IV. 4632/1940.) — (25.) A versenytárs részéről harmadik személy irányában vállalt szerződési kötelezettség nem teljesítése csak abban az esetben esik a versenytörvény rendelkezései alá, következőleg a versenytársak a szerződésszegés abbanhagyása iránt csak akkor léphetnek fel keresettel, ha a szerződésszegés kísérő körülményei teszik azt az üzleti tisztességbe ütközővé. Ilyen kísérő körülmény lenne az, ha a versenytárs üzleti rendszerét a megrendelő közönség megtévesztésére alapítaná, vagyis rendszeresen olyan szolgáltatásra vállalna kötelezettséget, amelyet általában nem képes vagy általában nem akar teljesíteni. Az üzleti tisztességbe ütköző cselekmény a megrendelőnek az ügyletet ajánló vállalat tekintetében való megtévesztésében is jelentkezhet, a megtévesztés viszont nem csupán a valóságnak meg nem felelő tények előadásával, de a való tények tudatos elhallgatásával is megvalósul. (C. IV. 3949/1940.) A cégvezető hatásköre. — (26.) A csupán együttes cégjegyzésre jogosított cégvezető önállóan eljárva a r.-t. üzletkörében ügyletet csak az általános kereskedelmi meghatalmazott (Kt. 43. §) jogkörében köthet. Tehát őt egyedül és önállóan csupán az alperes kereskedelmi üzletének folytatásával rendszerint járó ügyletekre és mindazokra a jogcselekményekre kiterjedő jogkör illeti, amelyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek. Jogköre tehát nem terjedt ki arra, hogy az alperes üzletében a szolgálati alkalmazás rendszerinti körét meghaladóan a nyugdíj szabályzatnak a nyugdíjintézetbe felvételt tiltó rendelkezésével szemben kötelezzen nyugdíjat olyan munkavállalónak, aki mint felperes, meghaladta azt a kort, melyen felül a nyugdíjintézet tagja nem lehet. (C. 3847/1940.) Szolgálati viszony. — (27.) Alperes 1920. évtől kezdve a felperes szolgálataiért természetbeni lakáson, fűtésen és világításon kívül addig fizetett készpénzilletményt tovább nem folyósította s annak folyósítását felszólítás ellenére megtagadta. Az alperes részéről a készpénzilletmények további folyósításának e megszüntetése egyoldalú illetménycsökkentésnek minősül. A munkabér nagyságának a felek szabad megegyezésére bízott voltából pedig következik, hogy az alkalmazott abban az esetben, ha a munkaadó által jövőre való hatállyal egyoldalúan leszállított fizetéssel nincs megelégedve, csak arra van jogosítva, hogy a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal megszüntesse. Felperes azonban a szerződés felbontása helyett szolgálatában megmaradt az illetmények leszállítása után is még mintegy 20 évig, minek következtében az illetménycsökkentéshez hozzájárultnak tekintendő s így csökkentett illetményeinek eredeti összegre való kiegészítését 20 év eltelte után az alperestől többé nem igényelheti. (C. II. 3546/1940.) Kötbér. — (28.) Felperesek a szóbanforgó szerződéssel az alperesek erdejében kitermelendő fát, tehát ingósággá váló dolgot vásároltak azzal