Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

97 Vásárlási visszatérítés adómentessége az értékesítő és biztosító szövetkezeteknél. A 400/1927. P. M. sz. rendelet (T. H. Ö.) 15. § 3. bekezdése értelmében a fogyasztási szövetkezeteknél az üzleti feleslegből a tagoknak vásárlásaik arányában kifizetett nyereségrészesedést a mérlegszerű nyereségből le kell vonni, illetőleg a veszteséghez hozzá kell számítani. AT. H. O. tehát csupán a fogyasztási szövetkezetek által nyereségrészesedés címén az évi tiszta nyereség terhére kifizetett összegeket mentesítette a társulati adó alól. Ez a rendelkezés természetesen rendkívül sérelmes volt az értékesítő, valamint a biztosítási szövetkezetekre nézve. Ha az értékesítő szövetkezet tagjai részére vásárlási visszatérítést adott, lényegében véve nem tett mást, mint a közreműködésével eladott áruért magasabb árat fizetett. Az adót ezért ily esetben az áruját eladó értékesítőnek kell megfizetnie, illetőleg fizeti is meg kereseti vagy jövedelmi adójában. Kétszeres volna tehát az adózás, ha az értékesítő szövetkezetnek is kellene a vásárlási visszatérítés után társulati adót fizetnie. Ugyanez a helyzet a biztosítási szövetkezeteknél is, ahol a visszatérítés nem más, mint a biztosítási díj csökkentése. Az új társulatiadó törvény (1940 : VII. t.-c. 15. § 7. pont) orvosolta a T. H. Ö. igazságtalan szabályozását és kimondotta azt, hogy nemcsak a fogyasztási, hanem az értékesítő szövetkezeteknél is a tagoknak vásárlásaik vagy a szövetkezet útján értékesített termel vényeik értéke arányában, a szövetkezeti formában működő biztosító vállalatoknál pedig a tagoknak díjfizetéseik arányában fizetett visszatérítés is adómentes. A m. kir. Közigazgatási Bíróság 2031.sz. elvi döntése (Gazdasági Jog, szövetkezeti joggyakorlat 2. szám.) tehát csak korlátozott jelentőséggel bír, mert az 1940 : VII. t.-c. hatálybalépése következtében a döntésben foglaltakat nemcsak a fogyasztási, hanem az értékesítő szövetkezetekre és szövetkezeti formában működő biztosító vállalatokra is alkalmazni kell. (Gy)