Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - A legújabb adóemelés

483 csövek, a nem erjesztéssel előállított ecet után fizetendő kincstári árrészesedést, a margarin, ételzsír, étolaj fogyasztási adóját. Nem történt adóemelés a cukornál — a jegyekre kiszolgáltatott cukornál; az ipari cukornál ugyanis már korábban volt jelentős adóemelés — és az ásványolaj adónál — a motalkó ára azonban a benne lévő szesz egyedárusági árának felemelése következtében néhány fillérrel drágább lett. A már meglevő készletek pótlólagos adóztatása sem a fogyasztási adóknál, sem a forgalmiadónál nem volt. A fogyasztási adók természetéből következően az adóemelés végrehajtása során nem igen merülhetnek fel jogi problémák. A jövedékek között a dohányjövedéki és szeszegyedárusági árak emelkedtek. A dohánygyártmányok belföldi eladási ára átlag 6.7— 33.3%-kal emelkedett; a szivarkáknál nagyobb mértékben, a szivaroknál kisebb mértékben. A szeszegyedárusági árak között az ipari szesz ára több, mint 40%-kal, az ecetgyártásra szolgáló szesz ára közel 40%-kal, a denaturált szesz ára pedig 36—45%-kai emelkedett. Legnagyobb mértékű volt az emelés a mótorhajtásra szolgáló szesz áránál: 100%. A dohánygyártmányok és az ipari szesz árának emelése a bár széles körben fogyasztott, de mégis nélkülözhető cikkeket, az ú. n. tömegfényüzési cikkeket drágítja s így szociális szempontból nem igen emelhető kifogás ellene. Az ipari szesz árának emelése a termékek árában csak elenyésző csekély arányban jelentkezik, s így szintén nem aggályos. Az áremelés végrehajtása a dohánygyártmányoknál nem okoz nehézséget, a szeszegyedáruságnál azonban felmerülhet az a probléma, hogy voltaképpen milyen időpontban áll be az áremelés. Gyakorlatilag a kérdés az, hogy amennyiben a vevő az egyedárusági árat már befizette, de az árut még nem kapta meg, úgy a szeszt régi áron kapja-e meg, vagy az új — magasabb — árat kell-e érte fizetnie, illetőleg a befizetést ki kell-e egészítenie. A kincstár jogi konstrukciója szerint az adásvételi jogügylet csak az eladó nyilatkozatával — vagyis a szeszre szóló utalvány kiadásával — perfektuálódik, s így a rendelet hatálybalépésétől kezdve azonnal az új áron vásárolható csak a szesz. A fent vázlatosan ismertetett rendelkezések az adott helyzetben elkerülhetetlenek voltak. Az adóterhet meglehetősen fokozó rendeletekből azonban kitűnik az a törekvés, hogy az emelés lehetőleg az erősebb teherviselő képességű réteget sújtsa. Erre mutat az elemi tömegszükségleti cikkek közvetett adóemelésének mellőzése, valamint az, hogy a közvetett adók mellett ezúttal az egyenesadók emelésére is sor került. Az adóemeléssel együtt megvalósult a fényűzési forgalmiadó reformja, s a rendeletek — különösen az illetékeknél •— egyes rendezetlen, vagyis vitás kérdéseket is szabályoztak, ami feltétlenül a jogbiztonság fokozására szolgált. Schmidt Ádám