Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az átengedésre kötelezettek kártalanítása a kishaszonbérleti törvényjavaslatban

69 A m. kir. kereskedelem-- és közlekedésügyi miniszter 41.904/1939. K. K. M. sz. rendelete értelmében gabonaráktározó ipari csak iparengedély alapján szabad gyakorolni. Amennyiben üzletszerűen folytatják, a gabonaraktározó ipar fogalma alá tartozik: 1. gabona átvétele megőrzés végett, azzal a kötelezettséggel, hogy az átvevő ugyanazt a gabonát adja vissza; 2. gabona átvétele megőrzés végett azzal a kötelezettséggel, hogy az átvevő azonos mennyiségű, ugyanolyan fajú és minőségű gabonát ad vissza; 3. gabona átvétele olyan adás-vételi szerződéssel, amelynek értelmében a vételárat a gabonának későbbi időpontbeli tőzsdei vagy piaci ára alapján állapítják meg. A 47.088/1939. K. K. M. sz. rendelet eltiltja a szeszes italoknak mezőgazdasági terményekért, állatokért, állati termékekért való árusítását, továbbá a kocsmaiparnak és a mezőgazdasági terménnyel, állattal vagy állati termékkel való kereskedésnek együttes gyakorlását. Kocsmáros ilyen termékkel való kereskedésre iparigazolványt nem kaphat, bizományosi minőségben sem. Ha ily kettős iparigazolványa volna, a termékekkel való kereskedésre szóló iparigazolvány hatálya 1940 szeptember 17-én megszűnik. A 10.066/1939. Ip. M. sz. rendelet a fehérneműkészítő ipar gyakorlását képesítéshez kötött iparnak minősítette. A házhoz járó fehérneművarrónő tevékenysége közönséges bérmunka, azoké pedig, akik ezt az ipart nem a megrendelőnél, hanem lakásukon segédszemélyzet nélkül végzik, szabad ipar. A 3555/1939. M. E. sz. rendelet a tej értékesítéséről szóló 6860/1935. M. E. sz. rendeletet egészíti ki és a földmüvelésügyi minisztert feljogosítja arra, hogy a tejipari vállalatokhoz ellenőrt rendelhessen ki. A pénzügyminiszternek 61.500/1939. IV. a. P. M. sz. rendelete az üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadható értékekre vonatkozó összeállításokat egészítette ki. A fuvarozási jog körébe vág a 66.611/1939. VI. K. K. M. sz. rendelet, amely szerint a közellátás szempontjából fontos tömegcikkek zavartalan biztosítása érdekében a miniszter által esetenként közzéteendő árucikkeket a vasúti fuvarozásnál előnyben kell részesíteni. A rendelet 1939 szeptember 24-én lépett életbe s 1940 január végéig marad hatályban. A m. kir. pénzügyminiszter 178.000/1939. sz. rendeletével (Bp. K. 1939. 285. sz.) a vámjog szabályozásáról szóló 1924: XIX. tc. 179. §-ában kapott felhatalmazás alapján a vámjogi törvény végrehajtása tárgyában új Utasítást adott ki s ugyanakkor hatályon kívül helyezte az említett törvény végrehajtása tárgyában 1926 június 21-én 92.000/1926. P. M. sz. alatt kiadott Utasítást. Az új Utasítás 1940 évi január 1-én lépett életbe. Az újítások általában az eljárás egyszerűsítését célozzák. Az eddig nem egységesen szabályozott előjegyzési eljárást három főrészre (a) általános előjegyzés, b) kikészítési előjegyzés, c) előjegyzési raktár) osztva egységes elvek szerint szabályozza. Űj előírások vannak a vámtartozás közlésének időpontj többször használható burkolatok vámkezelésére vonatkozólag. A vámhitelnél eltörli az ú. n. „vámváltót" is, helyette csak elismerő lap kiállítását írja elő, a hitelkamat kérdését pedig a hitelélet terén fennálló általános szabályoknak megfelelően rendezi. Ezenkívül az Utasítás nagyszámú kisebb módosítást tartalmaz olyan irányban, hogy a magasabb hatóságoknak fenntartott jogok egy részét az alsóbb hatóságokra ruházza át.