Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az átengedésre kötelezettek kártalanítása a kishaszonbérleti törvényjavaslatban

70 A devizajog köréből említettük már a területvisszacsatolásokkal kapcsolatos devizajogi rendeleteket. Ezeken kívül: a 11.300/1939. M. E. sz. rendelet a transzferrendeletnek (6900/1931. M. E. az. rendelet) és az ezt kiegészítő és módosító rendeleteknek a hatályát, a 11.320/1939. M. E. sz. rendelet pedig az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E. sz. rendeletnek a hatályát, végül a 3450/1939. P. M. sz. rendelet a letételi kötelezettség mérvét megállapító 450/1933. P. M. sz. rendeletnek a hatályát 1940 december 22-ig hosszabbította meg. A 11.310/1939. M. E. sz. rendelet szerint záloglevél- vagy más kötvény kibocsátására alkalmas, külföldi pénzértékre szóló, pénzintézet javára fennálló olyan kölcsönkövetelések tekintetében, amelyeknek alapján a pénzintézet záloglevelet vagy más kötvényt egyáltalában nem bocsátott ki, az adóstól igényelhető szolgáltatás mértékére és annak joghatályára, valamint az elévülésre nézve ugyanazokat a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, amelyeket a 6900/1931. M. E. sz. rendelet 3. §-a alá eső kölcsönök tekintetében a mindenkor fennálló jogszabályok megállapítanak. A Pénzintézeti Központ megállapítása irányadó abban a tekintetben, hogy a pénzintézet kölcsönkövetelése e rendelkezés alá esik-e. IV. A háborús anyaggazdálkodásra vonatkozólag nagyszámban kibocsátott kormányrendeletekről, valamint az anyaggazdálkodás szervezetéről lapunk legközelebbi számában adunk összefüggő áttekintést. V. A Magyar Nemzeti Bank által a megbízott pénzintézetekhez az 1939. év folyamán intézett körlevelekben foglalt intézkedések közül az alábbiakat említjük meg: A magyar-francia árucsereforgalomból eredő fizetések tárgyában 1937. évi február hó 12-én létrejött megállapodás érvénye 1939 február 1-i hatállyal kiterjesztetett a visszacsatolt felvidéki területre. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a 325. sz. körlevél tartalmazza. A magyar-svájci árucsereforgalmi fizetési egyezmény érvényét a 328. sz., a magyar-olaszét a 329. sz. körlevél terjesztette ki a Felvidékre. A visszacsatolt Kárpátaljára vonatkozólag a magyar-német fizetési egyezmény a 339. sz. körlevéllel lépett életbe. (A Felvidékre vonatkozólag még az 1938-ban kibocsátott 322. sz. körlevéllel.) A magyar és a német kormány között 1939. évi május 17-én, 1939 június 1-i hatállyal az egyrészt Magyarország, másrészt a Cseh-Morva Protektorátus közti fizetési forgalom tárgyában megállapodás jött létre, amelynek alapján eszközlendő fizetések lebonyolításának a módját a 342. sz. körlevél szabályozza. Ugyanebben a viszonylatban az utazási forgalmat a 343. sz. körlevél szabályozza. A magyar-svájci áru- és fizetési forgalom fennálló szabályozása az 1939 július 5-i és október 10-i megállapodásokkal módosíttatott (344. és 350. sz. körlevelek). Magyarország és Eománia között 1939 szeptember 14-én jött létre új fizetési egyezmény, amely az 1938 június 18-i egyezmény helyébe lépett. Az új fizetési forgalom lebonyolítását, valamint a Felvidék és a Kárpátalja bekapcsolását a 348. sz. körlevél szabályozza. A Magyarország és Szlovákia közötti kölcsönös áruforgalomból eredő fizetések tárgyában 1939 november 4-én jött létre egyezmény a két állam Nemzeti Bankja között (352. sz. körlevél). Ugyancsak a két bank közötti ideiglenes megállapodás lehetővé tette a két Jegybank esetenkinti engedélyével létfenntartás