Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az átengedésre kötelezettek kártalanítása a kishaszonbérleti törvényjavaslatban

59 Az 1939. év gazdasági vonatkozású jogszabályalkotása. Az 1939. év jogszabályalkotásában a rendeleti úton való jogszabályalkotás az uralkodó, éspedig olyan jogterületeken is, amelyek rendes körülmények között a törvényhozásnak vannak fenntartva. Az ebben az évben alkotott összesen tizenhat törvény áttekintése távolról sem adna kielégítő képet az elmúlt év kodinkációs tevékenységéről. Az év folyamán közzétett kormányrendeletek nagy száma ellenben — mennyiségileg — a háborús és a „válság" évek jogszabály termelésével vetekszik, ha ugyan meg nem haladja azt. Szerencsére azonban ez a kodifikációs túltermelés ez alkalomból nem valami gazdasági válságnak a következménye, hanem elsősorban egy örvendetes esemény: az ország kétszeres meggyarapodása következtében szükségessé vált rendezésnek az eredménye. Az év második felének rendeleti jogszabályalkotására viszont a szeptember 1-én kitört európai háború nyomta rá nálunk is a „rendkívüli viszonyok" és a „háborús gazdálkodás" bélyegét. A területvisszacsatolásokkal kapcsolatosan kibocsátott rendeletek a visszacsatolt felvidéki területnek az országgal egyesítéséről szóló 1938:XXXTV. tc.-ben, illetőleg a kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről szóló 1939:VI. tc.-ben kapott felhatalmazásokon alapulnak. A „háborús" rendeletek a honvédelemről szóló 1939:11. tc.-ben foglalt felhatalmazás alapján a kormány által szeptember 2-án igénybevett kivételes hatalom alapján bocsáttattak ki. Végül a harmadik felhatalmazás, amely a kormány részére lehetővé tette az egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekben való rendeleti jogalkotást az évenkint (utoljára az 1939:VTII. tc.-kel 1940 június 30-ig) meghosszabbított 1931: XXVI. tc.-ben foglalt az a felhatalmazás, amely szerint a kormány a gazdasági és hitelélet megóvása, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítása céljából a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseket rendeleti úton megtehet. (Ezt a felhatalmazást az 1938 :XV. tc. kiterjesztette a termelés folytonosságának a biztosítását célzó rendelkezések megtételére is.) I. Az 1939-ben hozott törvények közül terjedelemben és jelentőségében kiemelkedik a honvédelemről szóló 1939:11. tc, amely gazdasági vonatkozásban a „háborús" gazdálkodásra vonatkozólag tartalmaz igen fontos rendelkezéseket. Az e törvény 141. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium 1939. évi szeptember hó 2. napjában állapította meg azt a napot, amelyen az említett tc. 141—170. $-aiban háború idejére, vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított Kivételes hatálom igénybevételének a lehetősége beáll (8100/1939. M. E. sz. rendelet. Az e rendelettel négyhavi időtartamra igénybevett kivételes hatalom a 11.710/1939. M. E. sz. rendelettel további négy hónapra, 1940. évi május hó 2-ig hosszabbíttatott meg.) E kivételes hatalom alapján kibocsátott gazdasági vonatkozású rendeletek javarésze az ipari anyaggazdálkodással kapcsolatos kérdések szabályozására vonatkozik. (Ezekről a rendeletekről lapunk legközelebbi számában adunk összefoglaló áttekintést.) A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. tc.-nek és végrehajtási rendeleteinek ismertetésére és magyarázatára vonatkozólag már egész csomó kommentár látott napvilágot s ez a körülmény talán felment bennünket ennek a különben is igen terjedelmes joganyagnak az ismer-