Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az átengedésre kötelezettek kártalanítása a kishaszonbérleti törvényjavaslatban

60 totésétöl. A végrehajtási rendeletek közül — gazdaságjogi szempontból — külö­nösen fontos a 11.160/1939. M. E. sz. rendelettel legújabban kiegészített 7720/1939. M. E. sz. általános végrehajtási rendelet, valamint a törvény föld­birtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kiadott 8360/1939. M. E. sz. rendelet (módosította a 9140/1939. M. E. sz. rendelet). A törvénynek a rendőr­hatósági engedélyekre vonatkozó rendelkezéseit a 347.347/1939. B. M. sz. ren­delet hajtja végre. Az 1939:VII. tc. értelmében az állami költségvetési év 1940 július 1-től kezdve azonos lesz a naptári évvel. Ennélfogva a törvény utasította a pénz­ügyminisztert, hogy elsőízben 1939 július 1-től 1940 december 31-ig terjedő 18 hónapi időtartamra szóló költségvetési előirányzatot terjesszen az ország­gyűlés elé. Az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1939:XH. tc. rendelkezései alá az olyan ügylet esik, amelyet kereskedő mezőgazdasági gép­nek, varrógépnek vagy kerékpárnak részletfizetésre eladása iránt nem kereske­dővel köt. Tulajdonjogi fenntartás ezen ügyleteknél csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták és abban a vételár összegét, valamint az egyes vételár­részletek fizetésének idejét naptár szerint meghatározták. A vevő az áru át­vétele előtt a szerződéskötéstől számított 8 nap alatt ajánlott levélben minden joghátrány nélkül visszaléphet. 500 pengőt meg nem haladó vételár fejében vagy annak fedezetére váltót venni tilos. Az eladó az ügylettől a vevő fizetési késedelme miatt csak akkor állhat el, ha a vevő legalább két vételárrészlettel késedelmes és az eladó az elállás jogát erre az esetre írásban kikötötte vagy az árut a tulajdonjog fenntartásával adta el. Az eladó a tulajdonjog fenntar­tásával eladott árura végrehajtást nem vezethet. A visszalépésre és a váltó­vételi tilalomra vonatkozó szabály bármely áru részletfizetésre vétele esetén alkalmazandó, ha a vételár 500 pengőt meg nem halad s az árut kereskedő nem kereskedőnek adja el. A minisztérium a törvényben nem említett áruk részletre való eladására is kiterjesztheti a törvény hatályát. Az 1939:XIV. tc. a fizetési eszközökkel, külföldi követelésekkel és vagyon­tárgyak kivitelével elkövetett visszaéléseié hatályosabb megtorlását rendeli el. II. A visszacsatolt felvidéki, majd kárpátaljai területeknek az anya­ország gazdasági és jogi rendjébe való beillesztésére vonatkozó jogszabályok közül az alábbi, a gazdasági élet szempontjából legfontosabb rendeleteket emeljük ki: Az 5600/1939. M. E. sz. rendelet 1939. évi július hó 15-től kezdődően a visszacsatolt felvidéki területre is életbeléptette a magyar kereskedelmi tör­vényt (1875:XXXVII. tc), valamint az e törvényt módosító és kiegészítő jog­szabályokat. (A szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok az alább említendő, már korábban megjelent 400/1939. M. E. sz. rendeletben meghatározott kiegé­szítéssel alkalmazandók.) A visszacsatolt területeken székhellyel bíró, a ren­delet kiadása előtt alakult részvénytársaságok és szövetkezetek, amennyiben alapszabályaik a rendelettel hatályba lépő jogszabályoknak nem felelnek meg, kötelesek azokat 1940 június 30-ig megfelelően módosítani. Az a külföldi keres­kedelmi társaság, amelynek a visszacsatolt területen fiókintézete, vagy ügynök­sége van, köteles volt 1939 december 31-ig a kereskedelmi törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelni, vagy pedig a fiókintézetet vagy ügynökséget fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom