Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az átengedésre kötelezettek kártalanítása a kishaszonbérleti törvényjavaslatban

58 Az ellenértéket a földművelésügyi miniszter állapítja meg, határozata ellen panasznak van helye az ingatlan fekvése szerint illetékes kir. ítélőtáblához. A javaslatnak az a rendelkezése, mely módosította a telepítési törvénynek azt az intézkedését, mely szerint az átengedésre kötelezett tulajdonosokat százszázalékosan, de legalább is kétharmadrószben készpénzzel kell kártalanítani, nem jelent elviselhetetlen áldozatot az átengedésre kötelezett tulajdonosok szempontjából, mert a vételár másik felét is megkapják mobilizálható és értékálló kötvényben. A készpénzfizetésnek 50%-ra való leszállítása azonban lényeges könnyítést jelent az államkincstár szempontjából, amely az 50%-os vételárhátralék további törlesztésénél már a birtokszerzők törlesztésére is támaszkodhatik s e mellett az 50%-os azonnali készpénzfizetési rendszer jelentősen rövidebb idő alatt és szélesebb keretek között biztosítja a földbirtokpolitikai célkitűzések megvalósítását. Fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy azok a jelentős összegek, amelyek az átengedésre kötelezés útján tulajdonul megszerzett földekért kifizetésre kerülnek, a gazdasági életben olyan elhelyezkedést találjanak, hogy az átengedésre kötelezett tulajdonosok egyéni érdekeit is szem előtt tartva, a közérdeket is a legmegfelelőbben szolgálják. Ilyen érdek elsősorban az eddig földben lekötve tartott tőkéknek a mezőgazdasági iparban való elhelyezkedése, másodsorban azonban más élet- és fejlődésképes ipar-, gyár-, bánya- vagy fürdővállalatba befektetés is, amely a tulajdonosok részére megfelelő tőkekonzerválást jelent, a munkaalkalmaknak — különösen vidéken — szaporításával pedig fontos szociális érdekeket is biztosíthat. Az elmondottakra tekintettel a javaslat felhatalmazást kíván adni a minisztériumnak arra, hogy annak javára, aki átengedett ingatlana ellenértékét gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdővállalatba fekteti be, a kártalanítás módozatait, különösen a kifizetés idejét a törvényjavaslatban foglalt rendelkezésektől eltérően is. megállapíthassa avégből, hogy a szándékolt befektetést előmozdíthassa. A javaslat az átengedésre kötelezett tulajdonosok és a birtokszerzők érdekeire kíván egyaránt tekintettel lenni, amikor az ellenértéknek, illetőleg a haszonbér összegének búzában vagy rozsban való megállapítását és a vételárhátraléknak búza-, illetőleg rozskötvényekben való fizetését rendeli el. A vételárnak búzában, vagy rozsban való megállapítása biztosítja a tulajdonosok felé a megállapított kártalanítási összeg értékállandóságát, a vételárhátralék fejében kiszolgáltatandó kötvények pedig megkönnyítik a vételárhátralék esetleg szükségessé váló mobilizálását. Minthogy pedig mezőgazdasági népességünk számítása a búzának és a rozsnak az árához igazodik, az ő szempontjukból is helyesebb, ha a birtokszerzök által fizetendő vételár és haszonbér búzában vagy rozsban állapíttatik meg aszerint, hogy az általuk megszerzett ingatlanok főterménye a búza vagy a rozs. Amint az előadottakból látjuk, a törvényjavaslat a tulajdonosok és a birtokszerző kisemberek érdekeit közös nevezőre hozva a kártalanítás kérdését az ország pénzügyi helyzetének is megfelelően oldja meg. Dr. Konta Ferenc.