Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - Megjegyzések az 1940. évi IV. t.-c. egyes rendelkezéseihez

647 A kishaszonbérlet feltételeit a minisztérium állapítja meg olyképpen, hogy azok megfeleljenek általában véve az alaphaszonbérlet feltételeinek, de e feltételeket megváltoztathatja, ha azok nagy terhet rónának a kis­haszonbérlökre, vagy az a tendencia világlanék ki az alaphaszonbérletből, hogy a súlyos feltételek nem valóságosak. Érdekes a törvénynek az a rendel­kezése, hogyha a haszonbérbeadó és a haszonbérlő a tudomásulvétel végett történt bejelentés után elállanak a szerződéstől (pl. azért, mert méltánytalan­nak tartják az egyharmadrész szempontjából az átengedésre kötelezést), ez a körülmény nem gátolja a kishaszonbérletek számára való átvételt. Ebben az esetben kérdés, ki lesz a kishaszonbérlő haszonbérbeadója, az ere­deti haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlője-e, vagy maga a haszon­bérbeadó ? Én a kérdést olyképen dönteném el, hogy ez esetben a kishaszon­bérlők a haszonbérbeadóval kerülnének jogviszonyba és a haszonbérlő telje­sen kiesnék. 6. Az 1920. évi XXXVI. t.-c. 49. §-ának első bekezdésében találjuk nyomát a törvény ama rendelkezésének, amely szerint a törvény hatályba­lépésétől számított 60 nap alatt be kell mutatni azokat a haszonbérleti szer­ződéseket, amelyekből még három gazdasági év van hátra ; új az a rendel­kezés, amely szerint a 12 évnél hosszabb szerződést a letelt 12 év után újabb tudomásulvétel végett be kell mutatni. Ezzel kapcsolatos az a rendelkezés is hogy az átengedésre kötelezhetés szempontjából hatálytalan a haszonbérlő­nek és haszonbérbeadónak az 1938 január l-e után kötött olyan megálla­podása, amely szerint a haszonbérleti jogviszony hátralévő tartamát rövi­debbre szabták — pl. egy még 8 évig tartó haszonbérleti jogviszonyt kettő és félévre fennállónak minősítenek — és ezzel mentesítenék magukat a bejelen­tési kötelezettség s egyben az átengedésre kötelezés terhétől. 7. A törvény az átengedésre kötelezettek kártalanítására vonatkozólag kimondja, hogy a teljes becsértéket meg kell téríteni és pedig felét készpénz­ben, a másik felét kötvényben. A kötvényektől a bútokosok nem fognak ide­genkedni, mert azok adófizetésre felhasználhatók : a mezőgazdasági ingat­lan után az esedékesség évére kivetett együttesen kezelt közadókat lehet az esedékes kötvényekkel és azok szelvényeivel fizetni. Meglepő a törvénynek az átengedésre kötelezett birtok ellenértékének megtérítésére vonatkozó az az intézkedése, hogyha a tulajdonos az ingat­lant az 1914. évi július hó 28. napja után az eladó szorult helyzetének ki­használásával, vagy árverésen olyan előnyösen szerezte, hogy most méltány­talan nyereséghez jutna, az ellenértéket úgy kell megállapítani, hogy a tulaj ­donos ily nyereséghez ne jusson ; a valóságos becsértéknél alacsonyabb összegben lehet az ellenértéket megállapítani abban az esetben is, ha a tulaj­donos az ingatlant háború, háborús veszély, vagy gazdasági válság idejében a rendkívüli viszonyok kihasználásából eredő indokolatlanul nagy nyereség felhasználásával szerezte. (Uzsora-reciprok szakasz.) A törvény minden egyes rendelkezéséről említést tenni jelen közlemény keretei között nem lehet. Csupán egyes rendelkezések és kérdések voltak azok, amelyek a gyakorlati jogász gyarló mérlegén megmérettek. Dr. Telléry Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom