Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - Megjegyzések az 1940. évi IV. t.-c. egyes rendelkezéseihez

647 A kishaszonbérlet feltételeit a minisztérium állapítja meg olyképpen, hogy azok megfeleljenek általában véve az alaphaszonbérlet feltételeinek, de e feltételeket megváltoztathatja, ha azok nagy terhet rónának a kishaszonbérlökre, vagy az a tendencia világlanék ki az alaphaszonbérletből, hogy a súlyos feltételek nem valóságosak. Érdekes a törvénynek az a rendelkezése, hogyha a haszonbérbeadó és a haszonbérlő a tudomásulvétel végett történt bejelentés után elállanak a szerződéstől (pl. azért, mert méltánytalannak tartják az egyharmadrész szempontjából az átengedésre kötelezést), ez a körülmény nem gátolja a kishaszonbérletek számára való átvételt. Ebben az esetben kérdés, ki lesz a kishaszonbérlő haszonbérbeadója, az eredeti haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlője-e, vagy maga a haszonbérbeadó ? Én a kérdést olyképen dönteném el, hogy ez esetben a kishaszonbérlők a haszonbérbeadóval kerülnének jogviszonyba és a haszonbérlő teljesen kiesnék. 6. Az 1920. évi XXXVI. t.-c. 49. §-ának első bekezdésében találjuk nyomát a törvény ama rendelkezésének, amely szerint a törvény hatálybalépésétől számított 60 nap alatt be kell mutatni azokat a haszonbérleti szerződéseket, amelyekből még három gazdasági év van hátra ; új az a rendelkezés, amely szerint a 12 évnél hosszabb szerződést a letelt 12 év után újabb tudomásulvétel végett be kell mutatni. Ezzel kapcsolatos az a rendelkezés is hogy az átengedésre kötelezhetés szempontjából hatálytalan a haszonbérlőnek és haszonbérbeadónak az 1938 január l-e után kötött olyan megállapodása, amely szerint a haszonbérleti jogviszony hátralévő tartamát rövidebbre szabták — pl. egy még 8 évig tartó haszonbérleti jogviszonyt kettő és félévre fennállónak minősítenek — és ezzel mentesítenék magukat a bejelentési kötelezettség s egyben az átengedésre kötelezés terhétől. 7. A törvény az átengedésre kötelezettek kártalanítására vonatkozólag kimondja, hogy a teljes becsértéket meg kell téríteni és pedig felét készpénzben, a másik felét kötvényben. A kötvényektől a bútokosok nem fognak idegenkedni, mert azok adófizetésre felhasználhatók : a mezőgazdasági ingatlan után az esedékesség évére kivetett együttesen kezelt közadókat lehet az esedékes kötvényekkel és azok szelvényeivel fizetni. Meglepő a törvénynek az átengedésre kötelezett birtok ellenértékének megtérítésére vonatkozó az az intézkedése, hogyha a tulajdonos az ingatlant az 1914. évi július hó 28. napja után az eladó szorult helyzetének kihasználásával, vagy árverésen olyan előnyösen szerezte, hogy most méltánytalan nyereséghez jutna, az ellenértéket úgy kell megállapítani, hogy a tulaj donos ily nyereséghez ne jusson ; a valóságos becsértéknél alacsonyabb összegben lehet az ellenértéket megállapítani abban az esetben is, ha a tulajdonos az ingatlant háború, háborús veszély, vagy gazdasági válság idejében a rendkívüli viszonyok kihasználásából eredő indokolatlanul nagy nyereség felhasználásával szerezte. (Uzsora-reciprok szakasz.) A törvény minden egyes rendelkezéséről említést tenni jelen közlemény keretei között nem lehet. Csupán egyes rendelkezések és kérdések voltak azok, amelyek a gyakorlati jogász gyarló mérlegén megmérettek. Dr. Telléry Géza