Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - Megjegyzések az 1940. évi IV. t.-c. egyes rendelkezéseihez

648 IRODALOM A korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság törvényének magyarázata. (1930 : V. t.-c.) Irta : Dr. Lőw Tibor, a budapesti kir. ítélőtábla nyugalmazott tanácselnöke. — Tébe könyvtár 104. szám. A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény gyakorlati alkalmazásának teljes tükrét adja ez a könyv. A bírói gyakorlatra vonatkozó hivatkozás túlnyomórészt a budapesti kir. ítélőtábla határozatait ismerteti. Ennek oka egyrészt az, hogy a perjogi rendelkezéseknél fogva a perenkívüli cégügyekben hozott táblai határozat csak kevés esetben kerülhet a m. kir. Kúria felülbírálása alá. (Azt a néhány esetet azonban, amelyben a Kúria döntést hozott, a könyv tüzetesen ismerteti.) Másrészt továbbá az abból folyó tényleges helyzetnek megfelelően, hogy a kereskedelmi élet gócpontja Budapest és a kereskedelmi társaságok túlnyomó részben Budapest vagy budapestkörnyéki székhellyel jegyeztettek be a cégjegyzékbe és mert a csonkaország nagy része a budapesti kir. ítélőtábla területéhez tartozott, — a bírói gyakorlat kialakításában a budapesti kir. ítélőtáblának volt legnagyobb, mondhatnók vezető szerepe. A törvény életbelépésétől eltelt 9 év gyakorlatát azonban minden részletre kiterjedő módon felöleli a könyv, különösen kiemelve azokat az eseteket, ahol a bírói gyakorlat a törvény rendelkezéseit a törvény szellemének megfelelően kiegészítette. Ezek közül csupán a társasági szerződés megkötésével és tartalmával kapcsolatos arra a kérdésre utalok, hogy a társasági szerződés megkötése, amennyiben házastársak szerződnek, csak közjegyzői okiratban foglaltan történhetik és hogy a szerződést ellenjegyző ügyvéd a társaság tagja nem lehet. (A tv. 2. §-ával kapcsolatos gyakorlat.) A társasági szerződésbe pedig, habár a törvény e tekintetben kifejezetten nem rendelkezik, fel kell venni intézkedést arra az esetre, hogy mi történjék akkor, ha a taggyűlés határozatképessége a társasági szerződés vonatkozó rendelkezése értelmében nem volt elérhető. (Tv. 3. §. 6. pont.) Ebben a kommentárban a gyakorlati jogász feleletet talál mindazokra a kérdésekre, melyek a törvény alkalmazásával kapcsolatban szóba kerülhetnek. Részben a kimerítő bírói gyakorlat pontos és a határozat keltére és számára is utaló ismertetésben, részben pedig a szerzőnek a törvényszöveghez fűzött magyarázatában. A könyv gyakorlati kezelhetőségét különösen elősegíti az, hogy a szerző az egyes törvényszakaszokhoz fűzött magyarázat keretében tüzetesen utal azokra a törvényhelyekre, amelyek összefüggő vagy a törvényszakaszban foglalt rendelkezésekkel kapcsolatos vagy kapcsolatba hozható szabályokat tartalmaznak. De a könyv nemcsak a gyakorlati, hanem az elméleti jogásznak is irányt mutat és adatot nyújt elméleti fejtegetésekre. A szerző a bírói gyakorlatot nemcsak pusztán ismerteti, hanem azt a kritikus és gyakorlati jogász szemüvegén vizsgálva, akképen dolgozza fel, hogy a törvényszöveg és az ismertetett bírói gyakorlat, vagy ha ez hiányzik, a szerző idevágó fejtegetése, egymást kiegészítve egységes egészet alkot. A könyv nemcsak az 1930. évi V. t.-c.-et, hanem az azzal kapcsolatosan és arra vonatkozóan kiadott miniszteri rendeleteket is tartalmazza, úgyhogy a korlátolt felelősségű és a csendes társaságra vonat-