Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 10. szám - A vállalati vezetők büntetőjogi felelőssége az új társulati adótörvény alapján
623 beli jártassága, erkölcsi megbízhatósága, valamint a létesíteni kívánt vállalkozás gazdasági szükségessége. A bizottság határozata ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye az illetékes ítélőtáblához. A működési engedély bármikor visszavonható. Az erről szóló határozatot törlés céljából a céghivatallal is közölni kell. Bár a működési engedély az elmondottakból kitűnően a cégbejegyzés előfeltétele volt, természetét tekintve nem annyira cégjogi, mint inkább iparjogi jellegű jogosítvány. Dr. Bartal Ernő A vállalati vezetők büntetőjogi felelőssége az új társulati adótörvény alapján Az új társulati adótörvény (1940 : VII. t.-c, a továbbiakban röviden csak T.) nemcsak a társulati adó anyagi jogszabályait módosítja lényegesen, s egy új adónemet, a társulati vagyonadót alkotja meg, hanem ezzel egyidejűleg a társulati adóval kapcsolatosan elkövetett szándékos — adómegrövidítésre irányuló — cselekmények megtorlását is újra szabályozza. A pénzügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslat büntető rendelkezéseit — szemben a régiekkel — minden tekintetben a szigorítás jellemzi. A T. miniszteri indokolása szerint a büntető rendelkezések szigorítása — a kincstár érdekeinek védelme mellett — a lelkiismeretes bevallást tevő vállalatok érdekeit is szolgálja, miután éppen ezek érdekében kívánatos a lelkiismeretlen és a közérdek iránt érzéketlen vállalatokkal szemben a megtorló rendszabályok szigorítása. Ha tekintetbe vesszük, hogy az adó milyen nagy regie-tétel, úgy teljesen egyet kell értenünk az indokolással. A törvény legnagyobb feltűnést keltett büntető rendelkezését : a vállalati vezetők személyes büntetőjogi felelősségének megállapítását, azonban a miniszteri javaslat nem tartalmazta, az a pénzügyi bizottság kívánságára vétetett be a törvénytervezetbe, miután a bizottság szükségesnek tartotta, hogy a vállalat részéről a felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló személyek, illetőleg a megbízó szándékos vagy gondatlan mulasztása megfelelő büntetőjogi megtorlásban részesíttessék. Kimondja tehát a T., hogy „Ha az adócsalás elkövetésénél a vállalat részéről arra hivatott személyt a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a felügyeletre vagy ellenőrzésre hivatott személy, illetőleg a megbízó — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő." (T. 43. §. (4) bek.)^ Fentiek szerint tehát a törvény vétségnek minősíti a vállalat részéről arra hivatott személyeknek, illetőleg a megbízónak a
