Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A magánjog egységesítése

593 TANULMÁNYOK A magánjog egységesítése Erdély északi részének visszacsatolása egy újabb hatalmas lépést jelent előre az ezeréves Magyarország fokozatos kiteljesülése felé és a mámoros öröm mellett, mely a még mindig Csonkaország lelkét a felmagasztosulás lendületébe sodorta : a nemzetet új problémák és megoldásra váró feladatok sokaságával állította szembe. Az ünneplés perceit most már a dolgos hétköznapoknak kell felváltaniok és ezeknek a napoknak munkája nem lehet kevésbbé intenzív, nem lehet érdemben alábbvaló, mint az egész magyarságot átfogó lelkesedés fellángolásában megvalósult egységes erkölcsi erő.-Nincs az állami és társadalmi életnek egyetlen szervezett vagy szervezetlen tényezője, sőt nincs hazánknak egyetlen egyszerű polgára sem, akit a visszatért területekkel összefüggő sürgős munkateljesítmények, bár még oly jelentéktelennek látszó vonatkozásaiban is, ne terhelne a bennük való közreműködésnek szent kötelezettsége. Áll ez nem utolsó sorban mireánk jogászokra is, akiknek az erdélyi területek visszakapcsolása a par exellence jogászi feladatoknak változatos és nehéz témáit tárta fel s bár a megoldás legjobb útjainak és eszközeinek meg válogatása az igazságügyek intézésére jogosult, hivatalos jogászi vezérkarra vár : a felmerült kérdésekkel való foglalkozás a sorompón kívül állókat is megilleti. Egy-egy megpendített szempontnak lehet elvileges vagy gyakorlati jelentősége, bárhonnan jöjjön is az, lehet benne haszon és megfontolásra méltó, — de ettől eltekintve minden olyan szemlélődés, mely a visszatért erdélyi részek jogi helyzete körül forog, hacsak egyébért nem, mint magáért a múltra vagy jelenre szóló jellegzetességéért — alkalmas arra, hogy az érdeklődést minél egyetemesebbé és élénkebbé tehesse. Már e lap egyik utóbbi számában látott napvilágot egy értékes tanulmány,1 mely az erdélyrészi magánjoggal foglalkozik és elsőként mutat rája a visszatért országrészek nagyobbik felében hatályos Országos Polgári Törvénykönyv (Optk.) sorsának ismételten felmerült problémájára. A viharvert, öreg, de némely részeiben mégis meglepően fiatal, sőt korszerű kódexnek nem ez az első válsága, melyet életbeléptetése óta meg kellett állania, sőt talán nem is az utolsó, mert hiszen jókora még mindig az a terület, 1 Dr. Szladits Károly: Az erdélyrészi magánjog. (Gazdasági Jog I. évf. 8. sz.) 38