Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - A részvényjogi reform erkölcsi elvei

555 XVIII. t.-c. 73. §-ában biztosított az a jog, amely megengedi, hogy a székesfőváros a háztartásához szükséges kiadásokat az állam által igénybe nem vett adónemek, pótadók, önálló városi közszolgáltatások mellett, illetékek, vámok, helypénzek, díjak kivetése útján fedezhet. Ezek a szolgáltatások ú. n. helyhatósági szolgáltatások, alapjuknál és természetüknél fogva közjogi viszonyból eredő köztartozások, melyek érvényesítése — amennyiben külön törvényes intézkedések azt rendes bíróság hatáskörébe nem utasítják — általános szabály szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. (1913. Hb. 144., 1939. Hb. 138.) A jogviszony közjogi jellegét a teljesítés tényével el nem veszti, a fizetés a közjogi viszonyt magánjogi viszonnyá át nem változtatja. (1911. Hb. 38., 1934. Hb. 80.) és a jogviszony közjogi jellegét az a körülmény sem érinti, hogy a végrehajtás nem a közadók behajtására vonatkozó jogszabályok szerint történik. Nincs jelentősége annak, hogy a székesfőváros a hirdetés ügyet üzem elnevezés alatt üzem alakjában kereskedelmi vállalkozás szellemében kezeli, amelynek körében kétségtelenül magánjogi jogviszonyoknak is alanya lehet. A díjkövetelés közjogi természete, közszolgáltatás jellege ugyanis nemcsak az ú. n. engedélydíjra, hanem azokra a díjakra is kiterjed, amelyeket a székesfőváros az általa törvényhatósági jogánál fogva a hirdető felekkel szemben díjkivetés alá vont hirdetés közzététellel kapcsolatban teljesített esetleges vagyoni szolgáltatásokért, hirdető berendezésekért (térdíjak), eszközökért (neonbetűk), munkásokért (ragasztási díjak, stb.) a hirdető felektől igénybe vehet. (C. IV. 2871/1940.) A bírói gyakorlat jogforrásul csak akkor szolgálhat, s arra mint ilyenre helyesen hivatkozni csak akkor lehet, ha olyan jogkérdésről van szó, amelyre nézve jogszabály még ki nem fejlődött, ha ellenben jogrendszerünkben már rég kialakult és általában elismert jogszabály van, abban az esetben az ítélet csak magára a jogszabályra hivatkozhatik, mert ily esetben a bírói gyakorlat nem is lehet más, mint amit a jogszabály előír. (C. III. 6113/1939.) A Vht. 249. §-a alapján hozott ítélettel jóváhagyott zárgondnoki számadásokkal szemben is helye van kártérítési igény érvényesítésének tévedés, megtévesztés, csalás vagy más szándékos és jogellenes cselekmény, valamint alaptalan gazdagodás eseteiben. (C. V. 2513/1940.) Dr. Pethő Tibor /^-^ ré&zvény]oqi reform erkölcsi elvei Köztudomású dolog, hogy az 1914—18-i világháború után a rész vényjogi reformot az egész világon az erkölcsi elvek köntösébe öltöztetett jelszavak állították az aktualitások sorába és kétségtelen, hogy az általános, hosszú időre szóló reform végeredményben nem is lehet más, mint az erkölcsi normák konkretizálódása. Ha ezekkel az erkölcsi normákkal szembe akarunk