Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - A társasági szerződéssel összefüggő egyes kérdések a korlátolt felelősségű társaságnál

554 számlák'" elnevezésű a „Nyereségáthozat mult évről" és a „Veszteség" tételt. A felperes az alperesi közgyűlésnek a zárószámadásokat megállapító és azzal szerves kapcsolatban álló határozatait azért támadja keresetében, mert az eredmény kimutatás „Kiadások" oldalán az egyes kiadási tételeket nem részletezték, így pedig az eredménykimutatás szerinte nem felel meg a K. T. 199. §-ával kapcsolatban kifejló'dött állandó bírói gyakorlatnak. Olyan állandó bírói gyakorlat, amely a K. T. 199. §-ával kapcsolatban vagy egyébként az eredménykimutatás részletezésének szükséges voltát állapítaná meg, nincsen, az eredménykimutatásnak egyes kiadási tételekkel előre csökkentett bevételi tételére vonatkozó állandó bírói gyakorlat a kiadási tételek kötelező részletezésére ki nem terjed ; ellenben állandó bírói gyakorlat az, hogy az évi számadások egyes tételeinek részletezése iránti részvényesi indítvány is a közgyűlés többségi akaratának van alávetve. Nem lehet szó tehát arról, hogy az alperes közgyűlésének az eredménykimutatást megállapító határozata törvénybe ütköznék. (C. IV. 2904/1940.) A haszonbérlő a haszonbérleti jogviszony megszűntéből eredő ellenköveteléseinek biztosítására a bírói gyakorlat értelmében a haszonbérlet ingatlant vissza nem tarthatja. (C. VI. 2823/1940.) Az ajándékozó, aki akár egy ügylet keretében, akár több ügylettel több vagyontárgyat ajándékozott ugyanannak a személynek, az ajándék visszakövetelését az erre jogosító ok alapján tetszése szerint érvényesítheti az ajándékozásoknak akár valamennyi, akár csak egyes tárgyaira. Ugyanez a jog illeti meg az ajándékozót több tárgynak részint ajándékképen, részint visszterhes átruházása esetében is, csakhogy visszakövetelési joga ebben az esetben csak az ajándék keretében maradhat és ilyenkor az eset körülményeinek megfelelően kell megállapítani a visszatérítés módját is. (C. I. 2331/1940.) A bírói gyakorlatban állandóan alkalmazott jogszabály értelmében a szülő csak akkor igényelhet kártérítést a balesetért felelős személytől gyermekének elvesztése miatt, ha gyermeke az ő eltartására kötelezve volt és ennek a kötelezettségének eleget is tett. A gyermek pedig csak az önmagának eltartására képtelen szülőt köteles eltartani és a törvényes kötelem nélkül önként teljesített támogatásért nem jár kártérítés akkor sem, ha azt a gyermek rendszeresen szolgáltatta. (C. I. 2398/1940.) Hirdetések közszemlére való kitétele az általános magánjogi szabályok szerint megengedett cselekmény ; a hirdetés közzététele engedélyhez és díjfizetéshez a magánjogi jogszabályok értelmében kötve nincsen. Ebből következik, hogy Budapest székesfőváros közönségének az az igénye, amely a székesfőváros területén a hirdetés közzétételét a székesfőváros törvényhatóságának engedélyéhez és díjfizetéshez köti, nem magánjogi jogviszonyból, hanem Budapest székesfővárost csakis törvényhatósági jogállásánál fogva megillető jogokból, hatósági jogok gyakorlatából eredhet. Ilyen hatósági jog az 1872 : XXXVI. t.-c. 10. §-ában, újabban az 1930—