Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - A Magánjogi Törvénykönyv külföldi visszhangja. 1. [r.]

531 akik a gyakorlat során választhatják ki azt, ami hivatva van az idők változásának túlélésére. A részletekbe nem hatoló rövid tanulmány érdemben a javaslatnak a német jogászi szellemmel való rokonságát látja meg. Szerinte az a német Bgb. és bizonyos vonatkozásban a svájci Zgb. szellemébó'l fakadó kitűnő tör vény technikai alkotás. A svájci hatás főként abban nyilatkozik meg, hogy a javaslat a Zgb. népszerű szövegezését törekszik követni. A német jogászok feladata, hogy a javaslat részleteivel hivatásuk gyakorlása során foglalkozzanak. És ezt nem is szabad elmulasztaniok a német joghoz annyira közelálló megoldási kísérlettel szemben. Nem meglepő, hogy a német jog szellemétől áthatott olvasó elsősorban a saját jogához hasonló, vagy éppen azonos rendelkezéseket látja meg, éppen úgy, mint ahogy a svájci szemébe is elsősorban a svájciakkal rokon rendelkezések tűntek. Nincs is semmi titkolni valónk abban, hogy a sok évszázados kultúrközösség a mi jogunkat a germán jogi felfogás táborába állította. Sőt igen örvendetes reánk nézve, ha a javaslatnak a német gyakorlat ma és mai formájában is hasznát veheti. Ebből azonban még egyáltalán nem következik, hogy a magyar javaslat ne jelentene önálló alkotást. Hiszen pl. a protestáns teológia szempontjából a tomizmus, molinizmus és skotizmus ellentétei éppen úgy elmosódhatnak, mint a protestáns és katolikus tanok közötti különbségek a zsidó vagy izlamita szemében, vagy még tovább menve, a személyes Isten hitére épített tanok különbségei az atheista vagy pantheista előtt. Más alkalommal — éppen német nyelven — igyekeztem megmutatni, hogy a magyar jog és a Bgb. szelleme között a különbség éppen abban van, hogy a magyar jog következetesen visszariadt az individualista túlzások követésétől és már akkor szociálisabb szellemű volt, amikor a német jogfejlődés éppen a maival ellentétes irányban a végletek felé haladt.4 Úgy látszik tehát, hogy a különbséget szélesebb síkon is fel lehet ismerni, mint amely a katolikus vallásbölcselet közös nevezőjén álló tanok közös síkjának felel meg. Domke cikkíró úr megtisztelő ajánlását a német jogászi körök irányában a szerény megállapításom bizonyára ma még inkább igazolja, mint a Bgb.-vei való szellemi közösség. 4. Ha a javaslatnak kritikája során a most említett szempont kifejezetten nem is érvényesült, Fiad, a Reichsgericht-tanácselnöke, a Planck-féle nálunk is közismert kommentár átdolgozója, valamennyi eddig megjelent között legterjedelmesebb nagyértékű hozzászólása5 éppen a különbségek vizsgálatára törekszik. Kiemeli, hogy a javaslat, mint a tudományos és gyakorlati apparátus teljes 4 Neue deutsche Rechtsgedanken und das ungarische Privatrecht. Z. d. Ali. für D. Recht. 1935. Sonderheft 66 és köv. 1. 5 Ungams Privatrechtsgesetzbuch. — Deutsches Gémein und Wirtschaftsrecht. — 1940. 13—14. sz. 145—153. 1.