Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - A Magánjogi Törvénykönyv külföldi visszhangja. 1. [r.]

530 II. Eddigi eredményként egy olasz, egy svájci és három német megnyilatkozásról számolhatunk be. 1. Az olasz rövid tanulmány az Annuario di Diritto Comparato e di Studi Legislativi XV. kötetének 1. füzetében, a szerző nevének feltüntetése nélkül jelent meg. A szerző a magyar javaslat előzményeinek ismertetése után nem titkolt meglepetéssel állapítja meg, hogy egy olyan korban, amikor Európa népei általában törvénykönyvek uralma alatt élnek és a szokásjognak egészen másodlagos jelentőséget tulajdonítanak akkor is, ha azt egészen meg nem tagadják, él egy nép, amely jóllehet különleges jogászi érzékkel van megáldva, megőrizte a szokásjog túlsúlyát. Magáról a javaslatról szólva, bevallja, hogy a magyar nyelvet nem bírván, a szöveget kénytelen, mint eredeti német szöveget értékelni, de mint ilyenről is megállapítja, hogy az világos, könnyen érthető és ebben a vonatkozásban mindenesetre lényegesen különbözik a német törvénykönyvtől, amely a szakembert is sokszor próbára teszi, a nem jogász olvasónak pedig szinte leküzdhetetlen nehézségeket okoz. 2. A Fehr professzor tollából származó svájci vélemény1 sem maradt adós a nyelvezet könnyedsége iránti elismeréssel,2 de ezt egybekapcsolja annak a megállapításával, hogy a javaslat tartalmilag is kitűnően sikerült mű. A svájci jogász szemével úgy látja, — és ebben bizonyos vonatkozásban igaza is van — hogy a svájci törvénykönyv a javaslatnak mintaképéül szolgált. Csak természetes, hogy a 9 oldal terjedelmű bírálat éppen a svájciakkal rokon rendelkezéseket köti csokorba. 3. A német vélemények közül elsőként Wolf Domke berlini ügyvéd cikke jelent meg.3 A szerző a javaslattal úgy foglalkozik, mint amely nincs arra hivatva, hogy meglévő formájában törvénnyé váljék. Ezt a feltevését az akkori magyar igazságügyminiszternek 1935. évi németországi előadására alapítja. De igen figyelemreméltó törvényalkotási technikaként jellemzi ugyanabból a forrásból merített azt az adatát, hogy a törvényjavaslat a magyar bírák kezében van, Hans Fehr : Das ungarische Privatrechtsgesetzbuch und das schweizerische ZGB. — Zeitschrift des Bernschen Juristenvérein. Bd. 76. Heft. 5. 2 Az ilyen vonatkozásban minden véleményben megnyilatkozó meleg elismerés jelentős részben illeti a fordító gárdát, élén Bálás P. Elemér professzorral. Köztudomású, hogy minél tökéletesebb magyarságú a magyar szöveg, annál nehezebb azt idegen nyelvre, különösen németre átültetni. Nagyemlékű Szászy Béla mesteri magyar szövege tehát fokozott nehézségek elé állította a fordítókat. Hogy ezt a nagy nehézséget felismerték, az kitűnik a fordítás előszavából, hogy azzal tökéletesen megbirkóztak, azt a külföldi vélemények bizonyítják. 3 Ungarns Privatrechtsgesetzbuch. — Deutsches Recht. 10. Jg. 16. Heft. 625. lap. 6