Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Az erdélyi román bankjog

524 Belföld: Fulvio Marói római egyetemi tanár augusztus végéu Budapesten két rendkívül érdekfeszítő előadást tartott a fasizmus agrárpolitikájáról és az olasz magánjog fasiszta kodifikációjárói. Az agrárpolitikáról szólva rámutatott arra, hogy az agrártörvények azt a központi célt szolgálták, liogy az agrárnépességnek a földhöz való kapcsolatait egészségesekké tegyék és e kapcsolatokat megőrizzék. A családvédelmet a talajjavító és a telepítő törvények szorgalmazzák. A fasiszta agrárpolitika a munkásvédelmet is kiépítette. Ez a munkásvédelem kiterjed a kisbirtokokra és a felesekre is. A termények értékesítéséről szövetkezeti úton gondoskodnak. Ezek az intézkedések egyszersmindenkorra megszüntetik Olaszországban az agrárproletáriátust. Második előadásában Fulvio Marói a fasiszta magánjog ama szociális reformjait ismertette, amelyek önként következnek az új olasz doktrína életfelfogásából. A fasiszta magánjog igen érdekes fejezete az örökösödési kérdés. E szerint az örökhagyó és az örökös ugyanaz a személy, az örökhagyó összes jogai és kötelességei tehát az örökösben folytatódnak. Kitért a fasiszta magánjognak arra az intézkedésére is, amely szerint a törvénytelen gyermeket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a törvényest. * Bolgár-magyar szövetkezeti bizottság alakult meg ez év augusztus végén Szófiában. A bizottság elnöke Schandl Károly titkos tanácsos, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének elnöke lett. Tiszteletbeli elnöke Todoroff bolgár szövetkezeti bankkormányzó; alelnökei pedig Ganeff, a bolgár biztosító szövetkezeti elnök és dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár lettek. A bizottság titkári teendőit magyar részről dr. Bathó Gyula O. K. H. titkár, bolgár részről pedig Bratojeff szövetkezeti bankigazgató látják el. A bizottság tanácskozásait felváltva Magyarországon és Bulgáriában fogja tartani. A bizottság megalakulása igen nagy jelentőségű. Mert nemcsak arra fog szolgálni, hogy az amúgy is szoros bolgár-magyar kapcsolatokat továbbmélyítse, hanem igen fontos gyakorlati eredmények megvalósítására is hivatott. Todoroff bankkormányzó mindjárt felvetette azt az eszmét, hogy a folyamatban levő magyar és bolgár szövetkezet jog reformját illetően a bolgár és magyar szövetkezők annál is inkább kapcsolatban legyenek egymással, mert — és ezt nálunk kevesen tudják — a Bulgáriában jelenleg érvényben lévő szövetkezeti törvény nem más, mint Nagy Ferenc 1904. évi törvényjavaslatának fordítása. A másik fontos gyakorlati cél, amelynek munkálását a bizottság már most is elhatározta: a dunamenti agrárállamok mezőgazdasági terményértékesltésének megszervezése. A magyar szövetkezők a bizottság megalakításán kívül meglátogatták egész Bulgária legjelentősebb szövetkezeti intézményeit és a bolgár tudományos akadémián Schandl Károly a magyar szövetkezeti mozgalomról, Kuncz Ödön pedig a szövetkezeti visszatérítésről mint jogi problémáról tartottak igen nagy sikerű előadásokat.