Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az 1939. év hiteljogi gyakorlata

24 azokat az adatokat, melyek a kölcsönös jogok és kötelezettségek megállapítására alkalmasak, tartalmazza, a pénzintézet nem követelheti jogszerűen a betétkönyv bírói megsemmisítését (C. 1476/39). 4. Ha a vevő a részére szállított áru vételárának fizetésével késedelmeskedik, az áru iránt évekig nem érdeklődik, az ügylet az eladóra értékét veszti, minélfogva az eladó az ügylettől jogosan elállhat. Ez pedig a jogügyletet megszünteti, úgy, hogy a vevő kártérítést nem követelhet, még ha kára tényleg fel is merült volna (C. 1942/38). A teljesítésnek minden kifogás és kárigény fenntartása nélkül történt elfogadása az anyagi jog szabályai szerint azzal a következménnyel jár, hogy a teljesítés késedelmére alapított kárigényt utólag- már nem érvényesítheti, mert erről a teljesítésnek fenntartás nélkül való elfogadásával lemondottnak tekintendő (C. 188/39). A padlóairyag gombafertőzése az anyagnak olyan rejtett hibája, melyért az eladót a kikötött két évi határidő letelte után is szavatosság terheli (C. 1577/39). A bírói gyakorlat a K. T. 350. §-únak rendelkezéseit mindazon esetekben alkalmazza, mikor az eladó más árut szállít, mint amit a vevő rendelt. Ebben az esetben az id. § alkalmazása szempontjából lényegtelen az eladó jó- vagy rosszhiszeműsége (C. 3100/38). Ha a vállalkozó a szerződés rendelkezéseit esetleg megszegte és az építkezést nem a kikötésnek megfelelően végezte cl, ennek nem az a következménye, hogy a szerződés érvényét veszti és hogy alperes csak a tényleg teljesített munkálatok és a tényleg felhasznált anyagok ellenértékét követelheti, hanem az, hogy a vállalkozó a megrendelő kívánságára köteles a hiányt kijavítás útján elhárítani, vagy ha a megrendelő az ellenérték aránylagos leszállítását követelheti, vagy ha a hiány a vállalkozót terhelő teljesítési kötelezettség megsértéséből eredt, úgy nem kellő teljesítés miatt kártérítést követelhet, mely esetben kár gyanánt elsősorban a szerződés szerint teljesítendő és ténjdeg teljesített munkálatok mennyisége és minősége közötti különbözet egyenértéke mutatkozik (C. 1815/39). Az, hogy a bizományi viszony megszűnte után a felperes megbízottja elkészítette a felek között fennállott egész üzleti összeköttetésre vonatkozó elszámolást, csali abban az esetben mentesíthetné az alperest a K. T. 369. §-ában írt számadási kötelezettsége alól, ha egyúttal azt is bizonyítaná, hogy a felperes az alperest terhelő elszámolási kötelezettség teljesítését magára vállalta, és az általa készített elszámolást az alperes saját számadásának elismerte (C. 22/39). A bizományosvak abból a magatartásából, hogy a követelésnek a megbízó által történt perlése ellen nem tiltakozott, sőt helytállónak fogadta el a vételárhátraléknak a megbízó követeléseként való perlését, a bíróság megállapította, hogy a jelen esetben megtörtént a követelésnek a bizományos részéről a megbízó részére a K. T. 374. §-ának 1. bek. szerinti átengedése (C. 5985/38). 5. A biztosítási díjnak a biztosítás fennállásának egész ideje alatt mindig 1—3 havi késedelemmel való fizetése, és annak elfogadása módosítólag hat az eredeti szerződésre, így a biztosító társaság nem hivatkozhatok arra, hogy a biztosított az életbiztosítási díjat nem fizette meg (C. 726/39). Állandó gyakorlat, hogy a biztosítási ajánlatot felvevő ügynök az ajánlatban az ajánlattevő félhez intézett kérdések fontosságának elbírálása tekintetében a biztosító megbízottjának és az e kérdésekre az ajánlatot tevő