Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az 1939. év hiteljogi gyakorlata

25 részéről való válaszok tekintetében a biztosítási ügynök tudomása a biztosító tudomásával egyértelműnek veendő (C. 5649/38). Biztosítás jogi szempontból betörésnek kell minősíteni azt is, midőn a tettes a helyiség ajtajának bezárására rendszerint szolgáló eszközhöz akként jutott, hogyannak megőrzésére szolgáló és egyébként kellő gonddal elhelyezett vaskazettát ellopta és azt erőszakosan felnyitotta (C. 3437/39). A biztosított romlandó áru eladása a biztosító előzetes értékesítése nélkül nem sért jogszabályt, ha felperes azzal, hogy a további romlás veszélyének kitett árut a K. T. 476. §-ában írt kárenyhítő kötelezettségénél fogva nyomban eladta, az alperest kártérítő felelősségének fokozódásától óvta meg. A felperesnek az a ténye, hogy az árut az alperes értesítése előtt adta el, egyébként sem eredményezheti kártérítési igényének feltétlen elvesztését, hanem csak azt, hogy a biztosítónak a késedelmes értesítéséből keletkezett esetleges kárért felelősséggel tartozik és a hiányos kármegállapítás kockázatát viseli (C. 4502/38). Az életbiztosítási díj fizetésének késedelme nem tekinthető vétlennek a külföldön fennállott valutakorlátozó rendelkezésekre való tekintettel, mert ez nem jogosítja fel a biztosítottat arra, hogy a biztosítótól díjfizetés nélkül igényelhesse a kockázat viselését. A díjrészletfizetés lehetetlenülése esetén a biztosítási szerződés teljesítését annak lehetetlenülése folytán a felek egyike sem követelheti (C. 5652/38). 6. Az a körülmény, hogy a szorult helyzetet a másik fél ismerte, oly lényeges kelléke a kizsákmányoló ügyletnek, hogy ez a szorult helyzet ismerete nélkül meg nem állapítható (C. 387/39). A szorult helyzet, mint a kizsákmányolás egyik alkotó eleme nem azonos az ügyletmegtámadásnak alapjául szolgáló jogtalan fenyegetés vagy erőszak okozta kényszerhelyzettel. A kizsákmányolást az egyéb előfeltételek fennforgása esetén a sérelmet szenvedett fél bárminemű szorult helyzete megállapíthatja, akárki is idézte elő azt, akármilyen módon. Még a bűnös egyén visszaélése (felperes büntetendő cselekménnyel kárt okozott alperes cégnek) sem szolgálhat alapul arra, hogy a károsult valóságos kárát feltűnően meghaladó kárpótláshoz jusson a másik fél tetemes kárával (C. 3812/38). 7. A közkereseti társaság tulajdonközösségének (nyomdavállalat) tekintetében a C. a gyakorlati élet körülményeihez alkalmazkodva úgy rendelkezik, hogy a nyomdabérletet mint élő üzletet 90 nap alatt szabadkézből együttesen értékesítsék, ha pedig a bérlet értékesítése ily módon nem történhetik, feljogosítja a peresfelek mindegyikét, hogy az üzleti ingóságokra vonatkozólag a bírói árverés elrendelését közvetlenül kérhessék (C. 1236/39). A felszámolás alá került közkereseti társaságnál a K. T. 117. §-ában előírt végkielégítésnek elintézése a felszámoló feladata; csak magával a végkielégítéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdések tartoznak bírói elintézés alá, A felszámoló ennélfogva a K. T. 112. §-ában előírt kötelességét teljesíti azzal, hogy" a társasági vagyonnak a harmadik személy által kezelt részét a végkielégítés alapjául szolgáló vagyonba bevonni igyekszik (C. 1377/39). 8. Saját részvény megszerzését eszközlő, ÍI rt.-gal szolgálati viszonyban álló rt. igazgatósági tag kártérítéssel tartozik az okozott kárért és nem menti őt az sem, hogy a vételi intézkedéseket az elnök-vezérigazgatónak, mint fellebvalójának rendelkezésére tette, mert a törvény rendelkezéseit