Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az 1939. év hiteljogi gyakorlata

23 megszűnése esetében alkalmazott átcsábításáról nem lehet szó (C. 413/39). A versenytárs ellenkező cselekménye azonban az üzleti tisztességgel ellenkezik, mert a Tvt. 1. v>-ába ütközik és alperes kártérítési felelőssége a Tvt. 1. § 2. bek., illetve az Ipart. 90. § 2. bekezdése és a tiltott cselekményekre vonatkozó általános magánjogi szabályok alapján fennáll (C. 5237/38). Az elismerés jelentőségét a tisztességtelen versenyperben hangsúlyozza a C. 257/39. sz. határozat: Egyedül az abbanhagyásnak megtörténte miatt még nem lehet szó az abbanhagyási kötelezés szükségtelen voltáról. Az abbanhagyás tiszta ténye ugyanis a magatartás sérelmes voltának elismerése nélkül és a nélkül, hogy az ismétlést a körülmények tennék lehetetlenné, vagy megbízhatóan kizárttá, az ismétlés veszélyét nem zárja ki és így az abbanhagyás iránti kérelem jogos és indokolt volta sem szűnik meg. Az ítélet hírlapi közzététele kérdésében a méltányosság elvének helyes alkalmazását emeli ki az alábbi határozat: Az ítélet hírlapi közzétételének elrendelése mindenkor, tehát sajtó útján elkövetett cselekmény esetében is, a bíróságnak az eset összes körülményeinek mérlegeléséből leszűrt belátásától függ. E mérlegelés tárgya elsősorban az, hogy az ítélet közzététele a marasztalt félre nézve minden esetre megbélyegző hatású, amiért is rend.>zerint csak sx'lyosabb törvénysértés, nyilvánvaló rosszhiszeműség, közérdeket is érintő, meg nem engedhető magatartás esetén rendelhető el. Valótlan és megtévesztésre alkalmas adatokat tartalmazó hírlapi hirdetések útján elkövetett cselekménynél, figyelemmel kell lenni arra a tapasztalati tényre is, hogy a hirdetések hatása csak rövid ideig tart (C. 6106/38). 3. A kereskedelmi ügyletekre vonatkoznak a következő határozatok. Aki jövőbeli kötelezettségért határozatlan időre kezeskedett, a kezességet kétség esetén megfelelő időre felmondhatja (C. 1326/39). A kamatok elévülését a perindítás szakítja félbe, tekintet nélkül arra, hogy a hitelező a kamatok egy részét keresetében, másik részét pedig előkészítőiratában követelte (C. 6044/38). A folyószámlái viszotiy természete nem követeli meg, hogy megalapítása a kereskedelmi forgalom területére korlátoztassék. Ebből pedig az következik, hogy a K. T. 285. §-ában foglalt szabály csak a kereskedelmi jog alkalmazási területére állítja fel a bennefoglalt korlátozást, egyebekben pedig ennek alkalmazási területén kívül nem kereskedő felek is alapíthatnak folyószámlái viszonyt, melyre a már említett korlátozástól eltekintve a K. T. szabályai hasonszerű megfelelő alkalmazást nyernek. Nem zárja ki a folyószámlaviszony fennállását az a körülmény sem, hogy a felek között ennek megalapítására irányuló kifejezett megállapodás nem létesült és hogy a hitelviszony egyoldalú volt (C. 3752/38). A betétkönyv bírói úton való megsemmisítését követelte a pénzintézet a betétösszeg kifizetésének megtagadása mellett, azon a címen, hogy a betétkönyv meg van csonkítva. A betéti könyv azonban hiányos és csonka alakjában is mindazokat az adatokat tartalmazza, melyekből a pénzintézet kötelezettségének keletkezése, fennállása és összege megállapítható, viszont a könyv hiányzó részének nincs olyan tartalma, melyből a pénzintézettel szemben a betéti ügyletből kifolyóan kötelezettséget támasztani lehetne, sőt a betéti könyvadatai mindenben megegyeznek a pénzintézet üzleti könyveinek vonatkozó adataival. Minthogy tehát a betétkönyv esonka voltából a pénzintézet a hitelező személyét illetőleg kétséget nem támaszthatott és minthogy mind-