Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az 1939. év hiteljogi gyakorlata

22 végett keresettel vagy kárigénnyel fel nem léphet, minthogy felperes fűszer-, alperes textilkereskedő, felperes tehát nem versenytársa alperesnek. Bár e körülmény nem zárja ki, hogy az alperes kártérítési felelőssége esetleg az általános magánjog szabályai szerint megállapíttassék (C. 1126/39). Viszont állandó gyakorlattá vált az a szabály, hogy a Tvt. alapján alperesként azt is perbe lehet vonni, aki a felperesnek nem versenytársa ugyan, de a felperes versenytársa érdekeben követ el olyan cselekményt, amely a Tvt. tilalmába ütközik (C. 3720/39). A tisztességtelen verseny egyes eseteit szemlélve szinte anakronizmus a vevőkör önkényes korlátozásának jogszerűségéről szóló következő határozat: Annak meghatározása, hogy az árut annak előállítója kinek és milyen áron adja el, az előállítónak egyéni cselekvési szabadságából folyó joga, amit vállalatának üzleti célja és érdekei szerint gyakorolhat. Az áru árának egyes viszonteladók irányában eltérő megállapítása vagy az eladásnak egyes viszonteladókkal szemben való megtagadása önmagában véve megengedett cselekmény és mint ilyen, sem a jó erkölcsöt, sem az üzleti tisztességet nem sérti mindaddig, míg e cselekvési szabadság gyakorlása, annak célja, módja vagy hatása az üzleti tisztességgel vagy általában a jó erkölccsel ellentétben nincs (C. 2814/39). Az a versenytilalmi megállapodás, mely szerint a társtagok szállítmányozási vagy hasonló vállalatba sem mint beltagok, sem mint kültagok nem léphetnek, más vállalatban sem közvetve, sem közvetlenül anyagi részesedést nem vállalhatnak, értelemszerűen alkalmazandó arra is, hogy a társtagok nem vehetnek részt a fentemlített iparukat folytató részvénytársaságok alapításában és tényleges vezetésében. Ilyen esetben a társaság a törvényben vagy szerződésben meghatározott igényeken felül a tilalmat megszegő társtaggal szemben a tilalommal ellenkező magatartás abbanhagyását, vagyis a versenyvállalatnak, illetve versenyvállalatba való részvételnek megszűnését követelheti (C. 2538/39). A tisztességtelen verseny egyes esetei tekintetében figyelemre méltóak a következő döntések: Az ám csomagolásának megtévesztő külseje, amenynyiben a dobozon finomabb és drágább árut ábrázol, míg a doboz tartalma ennek az ábrának meg nem felel (C. 5802/38). Ha az áruhoz rendszeresen mellékelt képek nem csupán az áru csomagolásának díszítő elemei, hanem e szemponton túl ingyenes juttatásnak tekinthetők (C. 513/38). A cégvalódiság elvébe ütköző cégszöveg használata nemcsak az összes versenytársakat érdeklő, hanem a vásárlóközönséget, tehát a közérdeket is sértő cselekmény (C. 6102/38). Állandósult gyakorlat, hogy a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytársak árujának a saját áruval való összehasonlítását a tisztességes üzleti felfogás akkor is tiltja, ha az állítás egyébként való (C. 5559/38). Az alkalmazottak átcsábításának ismérvei foglaltatnak az alábbi határozatban: A versenytárs tudakozódni köteles akkor, ha az alkalmazott felfogadása alkalmával a korábbi szolgálati viszony fennállása tekintetében bizonytalanságban lehet. Ezen az alapon a Ttv.-be ütköző magatartást csak akkor lehetne megállapítani, ha a tudakozódási kötelesség elmulasztásával az alperesek olyan alkalmazottat fogadtak fel, kinek szolgálati viszonya jogszerűen meg nem szűnt. Az alkalmazott szolgálati viszonyának