Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az 1939. év hiteljogi gyakorlata

21 használat abbanhagyását követeli a C. kimondja, hogy a felperes az adott esetben a nevéhez fűződő személyiségi jogának az alperesi névhasználat által való megsértését nem panaszolhatja. Ugyanis a szállodának a nemzetközi szállodai és idegenforgalmi érdekeltségben való elnevezése (Ritz) meghatározott személyre vagy családnévre utaló jellegét nyilván elvesztette cs a szállodák egymásközti üzleti kapcsolatában mintegy nemzetközi üzletjelzővé vált. Mint ilyen, ez az elnevezés nem is jelent meghatározott személlyel vagy családdal való kapcsolatot (C. 1753/39). 2. A versenyvédelem erkölcsi alapját tárgyalja a C. 776/39. sz. határozat: az állandóan követett joggyakorlat szerint Tvt.-ben biztosított oltalomra csak az a vállalat nem tarthat igényt, melynek tárgya vagy célja a törvény vagy a jó erkölcs által meg nem engedett. Tehát a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900: XXV. tc. rendelkezései ellenére szerzett üzleti vevőkörnek verseny céljaira való felhasználása miatt sem abbanhagyási, sem kártérítési igény nem érvényesíthető (C. 1787/39). A versenytilalomból eredő jogok érvényesítése szempontjából fontos megállapítás, hogy a versenytilalom, mint az egyén szabadságának korlátozása szorosan értelmezendő (C. 4007/38). A versenytilalmi jog személyi jellegéből viszont az következik, hogy aki eltűrte és elnézte azt, hogy az egyik versenytárs az utánzást eszközölte, még nem vesztette el jogát, hogy másokkal szemben a Tvt. alapján azt gyakorolja (C. 652/39). Az ilyen tilalmat vagy kifejezetten, vagy oly módon kell kikötni, hogy a felek erre irányuló akarata kétségtelenül megállapítható legyen. A felek erre irányuló kétségtelen akarata állapíttatott meg a következő elgondolás alapján: Az eladóra az adásvételi ügylet teljesítési kötelezettséget ró, amely teljesítés körében a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően kell eljárni. Már pedig a jóhiszeműséggel és tisztességgel ellentétben áll az eladónak az a cselekménye, hogy rövid idővel az adásvételi szerződés megkötése után az általa eladott üzlet közvetlen közelében egyedül, vagy akár társával együttesen azonos természetű üzletet nyitott, mert az étkező-kifőző üzemek fogyasztóközönségét legnagyobbrészt az üzlet közvetlen környéke szolgáltatja; az eladott üzlet fogyasztóközönségének, mint az üzletet átruházó ügylet legjelentősebb tárgyának elvonása pedig az üzlet vevőkörének átadására vonatkozó kötelezettség nyilvánvaló megszegése (C. 2511/39). A versenytársi minősítés tárgyi elemeire utal az alábbi két határozat, mely versenytársi viszonyt állapít meg a növényvédelmi szerek gyártásával foglalkozó vegyészeti gyár és az oki. vegyész közt, ki tanácsadói minőségben egyes uradalmaknál növényvédelmi szerek előállításánál közreműködik (C. 4124/38), továbbá a gyógyszertár és a gyógyszerárut kiszolgáltató fűszeres között (C. 5793/38). Ugyancsak tárgyi elemek azok, melyek az abbanhagyási igény érvényesítésének feltételei, így tehát nem szándékosság vagy pedig gondatlanság, sőt még a jóhiszeműség sem szolgálhat okul arra, hogy olyan üzleti magatartás tekintetében, amely tárgyilag sérti a Tvt. rendelkezéseit, a versenytárs az abbanhagyási kötelezés alól mentesüljön (C. 257/39). Mikor azonban a felperes fűszerkereskedő arra alapítja versenykeresetét, hogy az alperes textilkereskedő üzleti tisztességbe ütköző módon vette bérbe az általa bérelt üzleti helyiséget, megállapítást nyert, hogy a felperes az alperes ellen a vérsenytörvény alapján a Tvt, 1. $-a alá eső cselekmény megállapítása