Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

368 eleget kell tennie helytálló kötelezettségének, amely esetben érvényesítheti visszkereseti igényét a főadós ellen. Ha tehát a követelés a lejáratkor a főadóson behajtható volt, ezt követőleg azonban az idő alatt, míg a hitelező a követelést nem érvényesítette, a főadás vagyoni viszonyai oly mértékben rosszabbodtak, hogy a kezes visszkereseti igényét ellene sikerrel nem érvényesítheti, a készfizetői kezes a hitelező behajtásban való késedemiére, mint készfizetői kezességét megszüntető okra, sikerrel nem hivatkozhatik. (C. IV. 352/1940.) A szerződési nyilatkozatot abban az értelemben kell venni, amint azt a félnek, akihez intézve van, az eset körülményei között az életfelfogására tekintettel értenie kellett. Akkor, amikor valamely szerződési kötelezettség teljesítésének ellenszolgáltatása gyanánt a másik szerződő fél harmadik személynek teljesítését ígéri, ezt az ígéretet az életfelfogás akként érti, hogy az ígéretet tevő a harmadik személy teljesítésének megtörténtéért jótállást vállal, ha csak ezt a felelősségvállalást az eset körülményei ki nem zárják. (C. IV. 900/1940.) A haszonkölcsönadót az a jog illeti, hogy a használatra átengedett dolgot a kikötött, vagy a használat célja által meghatározott időtartam lejártával, amennyiben a dologra magának korábban szüksége van, a haszonkölcsönszerződés felmondása útján a haszonkölcsönvevőtől visszakövetelje. A használatra átengedett dolog helyett a dolog értékének megtérítését a haszonkölcsönadó a kártérítésre vonatkozó jogszabályok értelmében, vagyis csak akkor követelheti, ha a haszonkölcsön tárgya a haszonkölcsönvevő vétkessége folytán megsemmisült, vagy értékében csökkent. A haszonkölcsönadónak részvények kiadása helyett azok értékének megtérítésére irányuló keresete tehát csak akkor vezethet sikerre, ha a részvények értéke a haszonkölcsönvevő vétkessége miatt csökkent, vagy azok értéktelenekké váltak. Egymagában az, hogy a részvényeket kibocsátott rt. felszámolása elrendeltetett, nem alkalmas annak megállapítására, hogy a részvényesek károsodása bekövetkezett, még kevésbbé alkalmas a károsodás mértékének megállapítására, mert az, hogy a felszámolás eredménye szerint milyen összeg jut egy-egy részvényre, csal? a felszámolás befejezése után állapítható meg. Ilyképpen nem lehet ezúttal elbírálás tárgya az sem, hogy a rt. felszámoltatását mely okok idézték elő, és hogy ebben a haszonkölcsönvevőt terheli-e vétkes magatartás. A haszonbérbeadó kártérítési követelése tehát ezidőszerint nem érvényesíthető. (C. IV. 352/1940.) Folyószámlaviszony a feleknek erre irányuló kifejezett megállapodása folytán vagy akkor keletkezik, ha viszonyuk olyképpen alakult, hogy az egyes követelések egyenkénti kielégítése s a teljesített fizetéseknek határozott követelésekre fordítása helyett egymás ellen csupán az időnkénti elszámolások eredményében jelentkező különbözetet érvényesítik. Folyószámlaviszony e feltételek esetén akkor is létesülhet, amidőn az egyik fél mindig csak hitelt nyújtó, a másik pedig mindig csak hitelt nyerő, mert jogszabály nem zárja ki folyószámlanyitását és fenntartását ilyen hitelezési viszony esetén sem. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a felek üzleti összeköttetése kizárólag abból keletkezett, hogy az alperes a felperesnek értékpapírok vásárlására kölesönt nyújtott. Az összeköttetés folyamán a felperes részéről teljesített fizetések minden megkülönböztetés nélkül a számlán nyil-