Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái
367 oszlását a kikötött idő előtt előzetes felmondás nélkül bírói úton követelni. (C. IV. 792/1940.) A részvénytársaság igazgatóságának megválasztása, elmozdítása és felmentése tárgyában a K. T. 179. §-ának 1. pontja szerint minden esetben a közgyűlés határoz. Ebből következik, hogy az igazgatóság tagjainak díjazása fölött is általában a közgyűlés dönt. Ennek felel meg a rt. alapszabályaiban foglalt rendelkezés is. Minthogy a felmondási idő mértékének megállapítása szintén a díjazás keretébe esik, kétségtelen, hogy ennek a meghatározása is a közgyűlés hatáskörébe tartozott. Akkor azonban, amikor az alperes részvénytársaság igazgatósága felperes részére egy évi felmondási időt állapított meg, felperes még nem volt az igazgatóság tagja, és így az igazgatóság a felperes részére ezt a felmondási időt megállapíthatta. Igazgatósági taggá a felperes csak később lett, mikor is a felperes jogi helyzete megváltozott: ettől kezdve már nem csupán vezető tisztviselője volt a rt.-nak, hanem annak önálló, cselekvő szervévé is lett. Az alapszabályok rendelkezésére tekintettel, ennélfogva ekkor az igazgatóságnak felperes szolgálati szerződésére vonatkozó határozatát tudomásulvétel végett be kellett volna mutatnia a közgyűlésnek. De ha az igazgatóság ezt nem tette meg, akkor felperesnek kellett volna ezt a mulasztást pótolnia, akkor, mikor az igazgatóság tagja lett. Ennek legalább akkor kellett volna megtörténnie, mikor PJHT. 884. sz. alatt felvett elvi jelentőségű határozat a hivatalos gyűjteménybe történt felvételével kellő nyilvánosságot nyert. Ebből következik, hogy felperes az egy évi felmondási időre vonatkozó igényét az igazgatósági határozatra nem alapíthatja. (C. VII.. 15/1940.) A kir. Kúria 42. sz. jogegységi határozata szerint a magánvállalatnál alkalmazottat az egy évi felmondási idő akkor illeti meg, ha magasabb tudományos képzettséggel vagy ezt pótló gyakorlati szakismeretekkel rendelkezik és ha a vállalat a nagyüzemek közé tartozik. Felperes csupán kereskedelmi érettségi vizsgálatot tett, így magasabb tudományos képzettsége nincs, ha azonban ezt a feltételt gyakorlati szakismeretei pótolnák is, az egy évi felmondási időre vonatkozó igény másik föltétele, az üzem nagy terjedelme hiányzik. Az alperes pénzintézet ugyanis a pénzintézetek III. kúriájába tartozott és így azt nagyvállalatnak nem lehet tekinteni, (C. VII. 15/1940.) A 4600/1933. M. E. sz. rendelet 35. §-a akként rendelkezik ugyan, hogy magánjogi szolgálati szerződés alapján követelhető bármely járandóság, vagy a szolgálat megszűnése esetére kikötött kártérítés kielégítésére a rt. ellen elrendelt kényszerfelszámolási eljárásban biztosított bármiféle elsőbbségi jog alapján csupán a törvényes felmondási időre eső járandóságokat lehet előnyösen kielégíteni, úgy azonban, hogy egy évi törvényes felmondási idő esetében legfeljebb havi 800 pengő, rövidebb felmondási idő esetén legfeljebb havi 400 pengőt lehet számítani. Ebből az intézkedésből kitűnik, hogy a rendelet csupán arról szól, hogy a törvényes felmondási időre eső járandóság a kényszerfelszámolási eljárásban milyen mértékben elégíthető ki. A jogszerűnek elismert felmondási időre a kényszerfelszámolási eljárás előtt teljesített fizetések azonban megtartják joghatályukat. (C. VII. 15/1940.) A készfizető kezesnek a kötelezettség esedékességekor felszólítás nélkül