Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

366 vagy gazdálkodás minden jogos gazdasági érdek nélkül kizárólag a versenytárs szándékos megkárosítását vagy tönkretételét célozza. (C. IV. 1373/1940.) Felperes jogi álláspontja szerint az alperest az abbanhagyási kötelezettség N. N. által vállalt versenytilalmi kikötés alapján terheli azért, mert alperes N. N. testvére és tudomása volt N. N. kötelezettségvállalásáról. Ez a jogi álláspont téves. Szerződési kötelezettség teljesítése ugyanis csupán azt a személyt terheli, aki a kötelezettséget elvállalta; a teljesítési kötelezettség hatálya harmadik személyre még akkor sem terjed ki, ha a harmadik személy a kötelezettséget vállaló félnek testvére és a testvér kötelezettségeinek fennállásáról tudomása van. Az az általános magánjogi jogszabály, amely a kötelmi jognak harmadik személy által való jogellenes megsértését tiltja, a harmadik személyre nem teljesítési kötelezettséget ró, hanem a harmadik személyt csakis az adós szerződésszegésében való tudatos vagy szándékos közreműködéstől tiltja el. Az alperes neve alatt folytatott üzlet abbanhagyására az alperes e szerint csak akkor volna kötelezhető, ha ez az üzlet K N. üzlete volna és alperes neve és közreműködése N. N. üzleti tevékenységének leplezésére szolgálna. (C. TV. 1195/1940.) Az árverésen alperes vette meg a két gyártelepet és a villanytelepet teljes felszerelésével, munkáslakásokkal, egyéb épületekkel és földekkel. A kereskedelmi ügylet átruházásáról szóló 1908:LVII. te. a kereskedelmi üzletet szerződés útján átvevőnek felelősségét állapítja meg. Ez alapon alperes csak abban az esetben volna felelőssé tehető, a közkereseti társaságnak a felperessel szemben fennálló üzleti tartozásáért, ha megállapítást nyerne az, hogy az árverés foganatosítása csupán az üzlet átruházási megállapodás palástolására szolgál. (C. IV. 198/1940.) A közkereseti társaságból kilépett tag vagyonilletőségének kiadását ellenkező megállapodás vagy az elszámolást gátló okok hiányában a K. T. 105. és 106. §-a értelmében kilépésekor készpénzben azonnal követelheti. A kilépő tagnak az a magatartása, hogy ezt az igényét 5 évet meghaladó időn át nem érvényesítette, — jogmegszüntető tények hiányában — nem akadálya annak, hogy igényét a társaság ellen érvényesítse. Felperes a pert nem a közkereseti társaság tagjai, hanem a társaság ellen indította és így a K. T. 121. §-ában írt rövidebb elévülési idő erre a kereseti igényre nem vonatkozik. (C. IV. 311/1940.) A közkereseti társasági tag, felperes, az általa behajtott 224 pengőből 200 pengőt a társtagok kifejezett akarata ellenére megtartott a nélkül, hogy a társaság nyereségét tisztázta, vagy tisztázni kívánta volna. A felperesnek az a cselekménye, hogy a társaság többi tagjainak akarata ellenére a társaságnak olyan — nem jelentéktelen — készpénz vagyonát veszi önhatalmú birtokába, amelynek nyereségelőlegként való megtartását sem a társaság üzleti nyereségének kétségtelen mennyisége, sem a többi társtag előlegfelvételének mértéke nem igazolja, a társaság és a többi társtag vagyoni érdekeinek a társaság jövőjének olyan súlyos veszélyeztetését, a társasági együttműködés összhangjának és a kölcsönös bizalomnak már a társasviszony kezdetén olyan megzavarását jelenti, amely a társasviszony további fenntartását a társaság többi tagja részére lehetetlenné teszi. A társtagokaxak ebből az okból a K. T. 100. §-a értelmében joguk van a társasán fel-