Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

354 szerezni.24 Az ingókra vonatkozó visszavásárlási jogra a magánjogi forgalomban is a K. T. 366 § szabályai alkalmazandók.25 A visszavásárlási jog határideje szabályszerűit a szerződésben fel van tüntetve; ennek hiányában a jogosult halálával megszűnik; de a kikötés maga sem szólhat tovább, mint a jogosult élete végéig, vagy 32 évig.26 1918 előtt a bírói gyakorlat megengedte a visszavásárlási jog szóbeli kikötését ingatlanra is;27 azóta azonban a 4420/1918. M. E. rendelet által az ingatlan elidegenítésre statuált okirati kényszert a bírói gyakorlat kiterjesztette a visszavásárlási jogra is,28 melynek gyakorlása esetén nem az eladó korábbi tulajdonjoga éled fel, hanem újabb jogot szerez.29 A Mtj. 517. és 518. §-ai szerint a visszavásárlási, elővásárlási és vételi jogot telekkönyvileg is be lehet kebelezni, amiáltal azok abszolút joghatályt nyernek és minden harmadik személy ellen is érvényesíthetők. Ezzel kapcsolatban azonban két vitás kérdés merült fel a bírói gyakorlatban; egyik az, hogy külön bekebelezési engedély nélkül bekebelezhetők-e, másik az, hogy be nem kebelezés esetén is érvényesíthetők-e harmadik személyek ellent Egyik helyütt a K. kimondja, hogy a visszavásárlási jog törvényes fogalmánál fogva nem dologi, tehát a vevő beleegyezése nélkül tkönyvileg be nem jegyezhető;30 ugyanezt mondja ki az elővásárlási jogra is a tulajdonos engedélye nélkül.31 Más helyütt: ha az eladó javára az elővásárlási jog az adásvételi szerződésben kiköttetett, az tkönyvileg bekebelezhető a vevő külön kifejezett bekebelezési engedélye nélkül is.32 Nézetünk szerint az előbbi gyakorlat inkább helyes, mert valószínű, hogy a vevő valamely okból nem adta meg a bekebelezési engedélyt s az eladó magára vessen, ha ahhoz akkor nem ragaszkodott. 2* V. ö. Tóth Lajos: Köt. jog. 326. old. 25 Abban a tekintetben is, hogy ha a vevő a tárgyon túladott, akkor az eladó csak azzal a harmadikkal szemben léphet fel, aki a tárgytat a vevőtől rosszhiszeműen szerezte, míg ha jóhiszeműen, akkor csak kártérítést követelhet a vevőtől. (K. 3889/1917., Szladits Dtár, 1935. II. 383. old.) 26 Ekként rendelkezik a Mtj. 1418. §-a, nem tartva szem előtt, hogy az ilyen túlhosszú idő közgazdasági szempontból rendkívül aggályos, mert akadályozza az ingatlanforgalom szabadságát. V. ö. Föelőadmány, VII. 122. és 127. old. Éppen erre való tekintettel megfontolandónak tartjuk, hogy nem kellene-e ezeket a határidőket megrövidíteni, pl. olymódon, hogy annak előzetes megjelölése nélkül 1 év, kikötés esetén pedig 2, vagy legfeljebb 3 év. 27 K. 3016/1909. Polg. Jogesetlex. 405. old. 2« K. 2639/1921, 3306/1921. 1. Grill Köt. Jog 1934. II. 117. old. és Szladits Mjogi Dtár, 1935. H. 383. old. Ugyanígy Mtj. 1412. § 2. bek. 29 Ugyanez a szabály áll egyéb alaki kellékekre is, pl. kiskorúaknál a gyámhatósági jóváhagyásra, házastársaknál a közjegyzői okiratra stb. so K. 4713/1889., Szladits Mjogi Dtár, 1935. II. 382. old. 3i K. 7211/1922. u. ott, 386. old. 3-° K. 6017/1915. 1. Grill Köt. Jog 1934. EL 123. old.