Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

355 A második kérdést eldöntötte az Mtj. 1416. és 1433. §-a akként, hogy az eladó tkvi bekebelezés hiányában is felléphet harmadik személyekkel szemben, ha azok a szerzéskor tudtak a kikötésről33 vagy ha szerzésük ingyenes volt. A visszavásárlási jogot lehet, de nem okvetlen kell elidegenítési és terhelési tilalomnak biztosítani;34 ha ez nem történt meg, akkor is kötelezhető a vevő, hogy elidegenítés esetén szerezze vissza, megterhelés esetén pedig tehermentesítse a szóbanforgó ingatlant. A visszavásárlási jog csakis magában az adásvételi szerződésben köthető ki, külön ügyletben a felek ilyen megállapodást nem létesíthetnek.35 A Mtj. 1412. § 2. bek., mely ellenkező értelmezésre is alkalmas, mert nem az adásvételi szerződést, csupán az arra előírt alakszerűséget kívánja meg, szintén a 117. E. H. alapján látszik állani, de nézetünk szerint nem megnyugtató a forgalom megbízhatósága és a jóhiszemű harmadik személyek oltalma szempontjából. Mert az ilyen titkos megállapodások nemcsak magából a telekkönyvi betétből, de még a telekkönyvi irattárban elfekvő adásvételi szerződésből sem tűnnek ki; ennek következtében a jó- vagy rosszhiszeműség fennforgása szerfölött nehezen volna megállapítható. Az ellenben bizonyos, hogy visszavásárlási jogot az eladó kizárólag a maga részére köthet ki, ami folyik már magából a „vissza" szóból;36 tehát sem más részére ki nem kötheti, sem másra át nem ruházhatja, nem engedményezheti és át sem örökítheti.37 Az ellenoldalon — vagyis a kötelezett oldalon — átmegy a jogutódra is, sőt a későbben bejegyzett utóörökössel szemben is érvényesíthető.38 A visszavásárlási jog gyakorlása egyszerű egyoldalú nyilatkozattal történik, melyet az első eladó intéz az első vevőhözi.39 A vevő 33 Ehhez vegyük hozzá a Tkvi Rdt. 62. § 3. bek.-ét, mely szerint a bejegyzett jog közelebbi meghatározásai, melyek magából a telekkönyvből ki nem vehetők, azon okirat tartalma szerint itélendök meg, melynek folytán a bejegyzés megengedtetett. Ebből folyik, hogy a legkisebb kétség esetén kötelező az irattárban elfekvő alapokirat megtekintése, mert e nélkül a jóhiszeműség vitatható. Mielőtt tehát valaki megvesz egy ingatilant, szigorú jog szerint nézze meg legalább az utolsó ladásvételi szerződést, vájjon nincs-e abban olyasvalami kikötés, amely az ő jogszerzését hátrányosan érinti; így nem érheti meglepetés. 34 A biztosítás biztosítása. L. Mtj. 1417. §. Találóan jegyzi meg Tóth Lajos: a visszavásrlási jog javára rendszerint nincs preventív, csak repressiv oltalom. (Id. h. 328. old.) 3s K. 909/1915., Szladits Mjogi Dtár, 1935. II. 382. old., hasonlóan K. 3303/1906. u. ott ellenk.: az adásvételi szerződésen kívül is kiköthető, K. 3016/1909. (117. sz. E. H.) 30 K. 884/1913. Jogesetlex. 405. old. 37 Legszemélyesebb jog. K. 1558/1914., 1. Grill Köt. Jog 1934. II. 116. old. Akkor sem, ha határidőhöz van kötve. K. 360/1898., 1. Szladits Mjogi Dtár, 1935. II. 382. old. 38 Ha a telekkönyvből kitűnik; sőt az örökössel — mint ingyenes szerzővel — szemben a nélkül is. Bpesti Tvsz. 15.141/1933. Jogesetlex. 405. old. 39 Mtj. 1412. § 1. bek. Erre a nyilatkozatra nincs előírva az írásbeli alakszerűség. (2. bek.) Elegendő annak közlése, hogy a jogosított él ezzel a jogával. X. 4891/1934. Jogesetlex. u. ott.