Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Városrendezés és építkezés

339 A városrendezésnek mindenesetre nagy problémái vannak s a gazdasági jog dynamikus rendszere (lásd legelői) e problémák kihatásainak vizsgálatánál nehéz feladat előtt áll. //. Telekfelosztás. Úgy itt, mint az ez után következő fejezeteknél abból a feltevésből indulunk ki, hogy minden törvényhatósági joggal felruházott és valamennyi megyei város eleget tett már a törvény 1. §-ának és a maga városfejlesztési tervét elkészítette; a városias kialakításra szánt területeket meghatározta és elvégezte azoknak vízszintes és magassági felmérését, nemkülönben megalkotta e felmérések alapján általános és részletes rendezési tervezeteit is. A teljes rendezettségnek ebben a törvénytől is szem előtt tartott eszményi állapotában a városi telektulajdon tartalmi mivolta elsősorban a telekfelosztás (telekdarabolás) szabályozásával ad magáról hűséges tükörképet. Ha nevezetesen a városi telektulajdonos a) oly telek felosztását tervezi, amely a városnak beépítésre kijelölt területén fekszik: ehhez az építésügyi hatóság (lásd az építésügyi hatóságok meghatározását a törvény 25. §-ában) engedélyét kell kikérnie. Az engedély megadásának feltételeit a törvény 5. és 6. §-ai írják elő. Ez a szabály annyira elemi jelentőségű és önként értetődő, hogy kiemelni is felesleges. Érdemleges vonatkozásai nem is az elvi tétel felállításában, hanem az engedély feltételeinek a megszabásában érvényesülnek. E részt pedig a törvényhozó követelményeinek felállításában meglehetősen messzire elment és azokat jelentékenyen súlyosbította is azzal, hogy 18. §-ának 1. bekezdésében a telekfelosztásra vonatkozó rendelkezéseit, amint fentebb említettük, a kisés nagyközségekre is kiterjesztette. Ezek a követelmények szoros értelemben véve nem volnának „korlátozások", hanem szolgáltatásszerű, pozitív cselekmények és magatartások tanúsítására irányuló kötelezések, tehát ú. n. „törvényes kötelmek", összhatásukban azonban azt jelentik, hogy a városi telektulajdon közel jutott a közigazgatási fogalommá való átalakulásához, s tartalmának kigyakorlása közigazgatási irányítás és ellenőrzés alá vonatott. A tulajdonos, aki telkét felosztásra szánta, köteles a hatóság rendelkezésének megfelelő módon a felosztandó telekre a városi útés közmunkahálózatot kivezetni, továbbá telkét utakkal és a meglevő városi közművekkel a szükséges mértékben ellátni, illetőleg ennek költségeit viselni. A felosztásra szánt telek határán létesíteni vagy szabályozni kívánt út céljára az út félszélességének megfelelő területet a magáéból átengedni, illetőleg ennek értékét megfizetni. Az út- és a közművek létesítésének költségeit pedig felerészben viselni. (5. § 3. bekezdés.) A felosztásra szánt teleknek út céljára felhasznált azért a részéért, amely a telek egyharmadát nem haladja meg, valamint az említett célra igénybevett területen lévő épületért és egyéb alkotó-