Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenesadó reformja

312 / Az egyenesadó reformja. Az egyenesadó-rendszerünknek a közvélemény által annyiszor sürgetett és a pénzügyi kormányzat által is szükségesnek tartott reformja alapjában véve kettős célt kíván elérni: egyik a szociális igazság érvényesítése végett a közterheknek a teljesítőképességhez való arányosítása, másik az egyre jobban növekvő közfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetnek a közbevételek fokozása útján való megszerzése. Ez a motívum vezette a pénzügyi kományt a társulati adóról, tantiémeadóról és a társulati vagyonadóról szóló törvényjavaslat benyújtásakor és ennek, de különösen az első helyen említett szociálpolitikai célnak megvalósítására irányul az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat is. A társulati adójavaslatot az országgyűlés letárgyalta, jelentéktelen módosítással elfogadta s ezzel megtette az adóreform első lépését; az 1940 április 16-án beterjesztett másik törvényjavaslat most áll alkotmányos tárgyalás alatt. Az egyenesadó reformjavaslatban elsősorban a szociálpolitikai és családvédelmi célkitűzések dominálnak; ezek mellett a valóságos adóteherviselési képesség megállapítása, az adóelvonás megakadályozása, bizonyos adóalanyoknál az adóerő fokozottabb igénybevétele, az adóigazgatás egyszerűsítése, s az eddigi szabályozás szabatosítása is célja a javaslatnak. A társulati adójavaslat a szociálpolitikai célt csak közvetve és relatíve kívánja megvalósítani azzal, hogy az egyenesadóteherből nagyobbrészt törekszik áthárítani az erősebb teherviselőképességű tőkekoncentrációs vállalatokra; az egyenesadó-reform javaslat azonban közvetlenül és abszolúte csökkenteni kívánja a gyengébb gazdasági erejű társadalmi rétegek adóterhét. Természetes, hogy ezt a javaslat nem viheti túlzásba és nem mehet el addig, hogy az adóterhet teljesen megszüntesse, mert az állam nem nélkülözheti a nagytömegeknek a közterhekhez való hozzájárulását; arra azonban határozottan törekszik, hogy az adóztatás ne tegye tönkre a gyengébb és ezért kíméletet kívánó gazdasági erőt. A javaslat — amint azt az indokolás is kiemeli— az adórendszer fokozatos átépítését szolgálja; nem forradalmat jelent, hanem jogfejlesztést. Míg a társulati adó javaslata teljes egészében újból szabályozta a társulati adót, addig ez a javaslat a földadóra, házadóra,, általános- és alkalmazotti kereseti adóra, a jövedelem- és vagyonadóra, valamint kisebb számban az adóigazgatásra vonatkozó egyes jogszabályokat módosítja és egészíti ki. A részletekben módosító és kiegészítő szabályozással szemben a jogegység és áttekinthetőség szempontjából táplált aggodalmat eloszlathatja az indokolásban foglalt az az ígéret, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után az egyes egyenesadókra vonatkozó jogszabályok hivatalos jogszabálygyűjteményben fognak megjelenni, amire mind az adófizető közönségnek, mind a pénzügyi közigazgatásnak valóban szüksége lenne. A 40 <>-ból álló javaslat öt részre oszlik. Az első a földadó, második a házadó, harmadik a kereseti adó, negyedik a jövedelem- és vagyonadó egyes jogszabályait módosítja és egészíti ki, az ötödik rész pedig vegyes rendelkezéseket tartalmaz. A javaslat ismertetésénél nem lehet célunk, hogy minden egyes szakasszal foglalkozzunk; a javaslat rendszerében haladva inkább a jelenleg érvényes rendelkezésekkel szemben való fontosabb változásokra és az ezekben rejlő jogfejlődésre kívánjuk a figyelmüket fordítani