Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - Az életbiztosítás háború idejére szóló szabályozása a mai francia jogban

311 (10. §). A hadikockázatra is kiterjedő és a fenti rendelkezéseknek meg­felelően kötött biztosítások díjának fizetésére és a díjfizetés elmulasztásának következményeire háború idején is az általános szabályokat kell alkalmazni (11. §); a moratórium tehát ezekre az új biztosításokra nem terjed ki. A rendelet 8. §-a végül szabatosan meghatározza a hadikockázat fo­galmát. Hadikockázatnak tekintendő: A) A hadsereg kötelékébe tartozó katonaegyén bármilyen okból be­következett halála, ha az a kérdéses személyt háború idején a hadsereg kö­telékében éri. B) A háború tartama alatt a hadsereg kötelékében szolgált katonák, volt katonák bármilyen okból bekövetkezett halála, ha az a leszerelésüket követő két éven belül, de legkésőbb az ellenségeskedések megszűnését követő egy éven belül következik be. C) Bárkinek legkésőbb az ellenségeskedések megszűnését követő egy éven belül bekövetkezett halála, ha annak az ellenség cselekménye vagy az ellenség elleni aktív védelem folytán elszenvedett sebesülés vagy sérülés, vagy az ellenségtől elszenvedett erőszakosság a közvetlen oka. D) Bármely az ellenség által internált vagy fogságba ejtett személynek bármilyen okból bekövetkezett halála, ha az az internálás vagy fogság ideje alatt vagy az annak megszűnését követő két éven, de legkésőbb az ellensé­geskedések megszűnését követő egy éven belül következik be. 4. A fentiekben röviden ismertetett törvényi és rendeleti rendelkezések jelentőségét nem kell hosszabban fejtegetni. A francia jogalkotó felhasz­nálta az olőző háború tanulságait. Az 1919 július 22-i törvény rendelkezé­seinek a mostani háborúra is kiterjedő hatálya az 19-10 február 22-i ren­deletben kifejezett megerősítést nyert. Az 1919. évi törvény szabályozza mindazokat az életbiztosításokat, amelyek a háború kitörése előtt köttettek. Rendelkezéseiben tekintettel van mindazokra a fontosabb módozatokra, amelyek mellett a biztosítók a háború kitörése előtt a hadikockázat viselése kérdésében a biztosítottakkal megállapodtak. A jövőben kötendő életbizto­sításokra az új rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az új rendelet egyik legfontosabb §-a a hadikockázat fogalmát meghatározó 8. Ez a meg­határozás olyan szerencsésen választja el egymástól a normális és a hadi­kockázat körébe tartozó haláleseteket, hogy azoknak minősítése adott eset­ben leggyakrabban nem okozhat nehézséget. Hosszan elhúzódó és költséges pereket takarít meg ilymódon a francia jogalkotó. A hadikockázat bizto­sítását a rendelet közérdekűnek tekinti, ezért kizárja erről a területről a nyereség lehetőségét, viszont biztosítja a megoldás pénzügyi egyensúlyát azzal, hogy a moratórium a rendelet alapján kötött hadikockázatos bizto­sításokra nem terjed ki. A rendelet a felmerülő kérdéseket nem visszaható erővel szabályozza: az eddig vállalt kötelezettségeket a biztosítók tartoznak teljesíteni, a hadikockázatos biztosítások korlátozása csak a jövőben érvé­nyesül. A francia szabályozás jelentőségét és értékét abban látjuk, hogy a szembenálló érdekek messzemenő figyelembevételével aránylag rövid, köny­nyen érthető és áttekinthető, technikailag is nehézség nélkül végrehajtható megoldást nyújtott. T)r. Valló József

Next

/
Oldalképek
Tartalom