Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A szövetkezeti visszatérítés problémája jogi szempontból

303 Biztosítási, végrehajtás a Yht. 232. $. b) pontja alapján nem rendelhető el akkor, ha a követelés a biztosítási végrehajtás elrendelése előtt teljesen fedezve volt, vagyis a teljes fedezetet a végrehajtást szenvedett kimutatni tartozik. Ámde a felek között létrejött haszonbéri szerződés szerint a haszonbérbevevő bérfizetési kötelezettsége biztosítására egy félévi haszonbérleti Összegnek megfelelő értéket képviselő jelenleg 7 darab saját tulajdonát képező tehenét köti le zálogul azzal, hogy e tehenek felett a rendelkezési jog a haszonbérbeadókat illeti meg az esetben, ha a haszonbérbevevő bérfizetési kötelezettségének nem, vagy nem kellőképpen tesz eleget. A zálogbaadást oly kép eszközli, hogy a tehenekre vonatkozó járlatleveleket a haszonbérbeadónak átadja. Az esetben, ha a lekötött tehenek értéke idővel nem fedezné a félévi haszonbérösszeget, haszonbérbevevő az értékváltozásnak megfelelően több tehenet fog zálogul lekötni. E szerződésbeli rendelkezés annak határozatlanságánál fogva és arra való tekintettel, hogy csupán a járlat levelek adattak át, a végrehaj tatónak teljes fedezetet nem nyújt, ennek hiányában pedig a biztosítási végrehajtás elrendelésének feltételei a Vht 225. §-ának 1. bekezdése értelmében fennforognak. (C. 4522/1939.) Törlési pernek (Tkv. R. 150. §.) harmadik jóhiszemű személy ellen három éven túl a bejegyzések eredeti érvénytelensége esetén sincs helye. Az esetleges jogsérelem orvoslása tehát a három éven túl perenkívüli eljárásban sem történhetik meg. Annak, hogy a felfolyamodók részére a megtámadott végzések annak idején kézbesítve nem lettek, jelentősége nincs, mert a harmadik jóhiszemű szerzővel szemben a bejegyzés érvényességót támadó törlési per megindítása is a végzés kézbesítésének megtörténtétől függetlenül van három évhez, mint jogmegszüntető határidőhöz kötve. (C. 5193/1938.) Oly esetben, amikor valamely köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg a pénzügyi hatóság a törölt összegre vonatkozóan a jelzálogjog ranghelyéről kifejezetten lemondott, a jelzálogjog tulajdonosa az 1927:XXXV. te. 18. §-a alapján a jelzálogjog telekkönyvi kitörléséig a lemondás terjedelmében a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát visszanyeri. Ezt a 10.400/1933. M. E. sz. rendelet sem tiltja, csupán azt tiltja, hogy a jelzálogjog tulajdonosa az esetben ne rendelkezhessék a köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével, ha azzal a pénzügyi hatóság rendelkezik, vagy továbbra is rendelkezni kíván. (C. V. 5193/1938.) Dr. Pethő Tibor ^-/A szövetkezeti visszatérítés problémája jogi szempontból. I. 1. A visszatérítés gondolata a szövetkezet lényegének és hivatásának felismerése tekintetében ugyanazt a rendező és rendszerező elvet jelenti, mint a biztosítás lényege tekintetében a kármegosztás gondolata. Érdekes, hogy erre a két rendező elvre egyik intézménynél sem a jogászok, vagy a közgazdák, hanem mindkettőnél az üzemgazdák bukkantak reá. A biztosításnál a jogász érdeklődését maga a szerződés és annak visszterhes volta kötötte le; a közgazdát viszont a biztosítottnak esetleges jövőbeli szükséglete érdekelte. Ügy, hogy a lényeget az üzemgazda ragadta meg, amikor azokat az eszközöket és módozatokat vette analízis alá, amelyeknek