Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A semlegesek tengeri hajózása háború idején

300 rendelkezései alapján megállapított kártérítésnek, az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében ezeknek a kamatoknak 1931 október hó 16. napjáig lejárt részleteit a tőke évi 8%-ig terjedő mértékben, 1931 október hó 17. napjától kezdve, folyó részleteit pedig a hivatkozott rendelet 6. §-a szerint a tőke 12%-ig terjedő és illetőleg az 0. H. T.-nak a 450/1932., 2230/1932., 3640/1932., 5590/1932. és 8200/1935. M. E. sz. rendeletekkel közölt 4/1932., 10/1932., 17/1932., 36/1932. és 3/1935. sz. határozataiban megszabott mértékben lehet a végrehajtás során érvényesíteni. így 1931 október hó 16-ig 8%, ettől 1932 január hó 24-ig 12%, ettől 1932 április 22-ig 11%, ettől 1932 július 4-ig 9%'%, ettől 1932 -október hó 23-ig 81/2%. ettől 1935 augusztus hó 31-ig 8%, és ettől kezdve továbbfolyóan 7%% kamat jár. (C. V- 4313/1939.) Uzsorás ügylet esetében az 1932:VI. te. 15. §-ának 1. bekezdése szerint a perújítási keresetet a Pp. 567. §-ában meghatározott határidőkre tekin­tet nélkül lehet megindítani. A törvény e rendelkezése nem módosította a Pp. 563. §. 2. és 3. bekezdését, következésképpen az uzsorás ügyletet tartalmazó bírói egyességet is a Pp. 563. §. 1. bek. 11. pontja alapján per­újítási keresettel csak akkor lehet megtámadni, ha a perújító fél a fel­hozott új bizonyítékot az alapperben nem használhatta. E mellett termé­szetesen meg kell lenniök a 11. pontban előírt egyéb feltételeknek is, neve­zetesen, hogy a fél az alapperben előadott vagy elő nem adott tényre vonatkozó oly bizonyítékot hozzon fel, amelyet az alapperben nem használt és amely részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményez­hetett volna. (C. V. 122/1940.) A felek a szerződés értelmezésében nevezetesen abban a kérdésben, hogy az alperesnek a Kft.-ből történt kilépése mely időponttól kezdve tekin­tendő hatályosnak, ellentétes álláspontot foglaltak el. A felperes szerint ennek a kilépésnek vele szemben csak attól kezdve van hatálya, amikor azt a cégjegyzékbe bevezették, míg az alperes szerint kilépése annak köz­lésekor hatályossá vált. A felperes álláspontjára tekintettel azt a kérdést kellett eldönteni, hogy az alperes üzletrészének ez az átruházása a tár­sasági szerződés olyan megváltoztatásának tekintendő-e, amely csak a cégbíróság részéről történt bejegyzése után nyert jogi hatályt (1930 :V. tc. 75. 3. bek.)'? A tényállás szerint az alperes üzletrészét a társaság egyik tagjára ruházta át. Ezt ő az 1930 :V. tc. 25. §-ának 1. bekezdése értelmében a társaság beleegyezése nélkül is megtehette. Ebből következik, hogy üzletrészének ez az átruházása nem tekinthető a társasági szerződés olyan megváltoztatásának, amelyhez a taggyűlés határozata szükséges (1930 :V. tc. 74. §. 1. bekezdés) és amelyet a cégbíróságnál be kell jelen­teni (75. §. 1. bekezdés). A tagok nevének megjelölése a cégjegyzékben való bevezetésnek és közzétételnek nem is tárgya, tehát az alperes üzlet­része átruházásának és a Kft.-ból kilépésének jogi hatálya ezeknek a körül­ményeknek a cégjegyzékbe való bejegyzésétől függetlenül is bekövetkezett (12. $.), annak a körülménynek pedig, hogy az alperes az ügyvezetésben a társaságból kilépése után is résztvett, semmi jelentősége sincs, mert a törvény 4. §-a szerint a Kft, ügyvezetői nemtagok is lehetnek (C VII 6201/1939.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom