Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A semlegesek tengeri hajózása háború idején

299 A kizárólagos kihasználásra vonatkozó jog a szabadalom tulajdonosával szemben magában foglalja a szabadalom tárgyának gyártására és forgalombahozatalára vonatkozó kötelességet. A jogosított tehát köteles külön kikötés nélkül mindazt az intézkedést megtenni, ami a szabadalmazott találmány előállítására és forgalombahozatalára szükséges volt. A szerződés rendelkezései értelmében a jogosított alperest megillette az a jog, hogy azt minden indokolás nélkül bármikor felmondhassa. Ha tehát azt látta, hogy a szabadalom sikerrel nem értékesíthető, avagy úgy vélte, hogy a sikertelenség a felperesnek az általa feltételezett megrendelésszerzésben való mulasztásának következménye, úgy a szerződést fel kellett volna mondania és lehetővé tenni a felperes részére, hogy szabadalmát más módon értékesíthesse. Ennek a kötelességnek, nemkülönben a kihasználást lehetővé tevő tevékenységnek elmulasztása az alperes részéről szerződésszegés. Ha tehát a felperesnek a szabadalom kihasználásának elmaradásából kára származott, azt az alperes megtéríteni köteles. (C. IV. 147/1940.) Az engedményező, ha az adóst az engedményről értesítette és ez az engedményest kielégítette, nem hivatkozhatik az adósával szemben arra, hogy az engedményezés feltételes volt, ha csak nem bizonyítja, hogy az adósnak az engedményes részére eszközölt teljesítéskor tudomása volt nemcsak a feltételről, hanem annak meghiúsulásáról is (C. V. 6335/1939.) A tényállás szerint az engedményező, eladó az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette és engedményező és az alperes az adásvételi ügyletet az eladó teljesítésének hiányosságára is hivatkozva hatálytalanították és részteljesítéseiket kölcsönösen visszavették. A szerződés nem kellő teljesítése folytán az engedményező eladó nem érvényesíthette volna alperes ellen a kereseti vételárkövetelést, így nem érvényesítheti azt az engedményes felperes sem, akit az engedményezőnél több jog nem illet és aki mint az anyagot szállító fakereskedő a követelés megszerzésekor tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az engedményező szerződésszerű szolgáltatásától feltételezett követelést szerez meg, így viselnie kell az eladó ellen a vevő által a jogügylet nem kellő teljesítése miatt emelt kifogásokat. Ezért közömbös az, hogy az alperes a kereseti követelésnek engedményezéséről mikor szerzett tudomást. Egyben a felperesi igényt nem alapozza meg az sem, hogy a felperes a kétoldalú és az egyik fél által sem teljesített szerződésnek hatálytalanításához kifejezetten hozzá sem járult, mert a kereseti, az eladó szerződésszerű szolgáltatásától feltételezett vételárkövetelés a feltételek teljesítésének elmulasztása folytán, vagyis ellenszolgáltatás hiányában a jogügylet felbontása nélkül is alapját vesztette. (C. V. 6270/1939.) A közkereseti társaságok részére a K. T. 63. §-ában biztosított jogképességnél fogva az alperesi határozat a perben nem szerepelt tagokat saját személyükben nem kötelezi, de nem is jogosítja, az újított perbevonásuknak ilyképpen a társaság mellett egyáltalában nem a társaság helyett pedig csak akkor van helye, ha az már feloszlott. (C. V. 122/1940.) Kamat. A megállapított tényállás szerint a kamatokra 1925 augusztus hó 6. napjától fizetés nem történt: mivel ezek a kamatok bírói ítéleten alapuló kereskedelmi kamatoknak tekintendői?; és nem az 1923: XXXIX. tc.