Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A semlegesek tengeri hajózása háború idején

295 V. A háborús tengerzár („blocus bellicus") és a hadizónák. A háborús tengerzár az ellenség valamennyi vagy egyes kikötőjének (teljes tengerpartjának vagy partrészletének) a be- és kimenő (vagy külön csak a be-, ill. kimenő) hajóforgalom elől való, előzetesen alakszerűén bejelentett és pontosan megjelölt területre szorítkozó, kivétel nélküli, teljes és hatékony elzárása. Semleges kikötők (partok, vizek) nem blokirozhatók! A semleges tengeri hajózást a blokád csak annyiban érinti, hogy a tudatosan blokádtörö hajó rakományával (ellenséges és semleges rakomány egyaránt) együtt az elkobzásnak teszi ki magát. Tekintve, hogy csak a jóhiszemű semleges tengeri hajózással kívánunk foglalkozni, részletekbe nem bocsátkozunk. A blokádtörés ugyanis olyan akció, amelytől a jóhiszemű semleges hajózásnak tartózkodnia, kell (a nemzetközi jog elismeri a hadviselők blokád-jogát) és ha mégis elköveti, azt csak saját kockázatára teheti meg. Amíg a blokád fogalomszerüen a parti vizekre korlátozódik, addig ú. n. „hadizónák" a nyilt tengeren is létesíthetők. A „hadizónáknak" két, fokozati különbséget jelentő faja van. Az egyik az ú. n. „veszélyes övezet", amelyen való áthatolásnál a semleges hajók is fegyverhasználattal (aknákkal) számolhatnak. A hadviselők a „veszélyes övezetként" kijelölt tengerrészeken az ellenség közelsége miatt kevésbbé ügyelhetnek a semleges kereskedelmi hajók feltartóztatása, átvizsgálása stb. tekintetében megállapított alakiságokra és így vétlen semlegesek is áldozatul eshetnek, miért is ajánlatos, hogy a jóhiszemű semleges hajózás elkerülje ezeket a vizeket. A hadizónák másik faja az ú. n. „tiltott Övezet", amelyeken a behatoló semleges kereskedelmi hajókat is — minden külön figyelmeztetés vagy alakiság nélkül —- ellenségesként kezelik. A hadizónák (egyébként vitatott) joghatályosságának elengedhetetlen feltétele, hogy a. hadviselők, megfelelő formában, előzetesen közöljék a semlegesekkel a hadizónákká nyilvánított tengerrészek földrajzi határait (hosszúsági, szélességi fok, stb.). Semleges parti vizek nem nyilváníthatók hadizónákká. Fontos jogi különbség a hadizónák és a blokád között, hogy a blokádirozott tengerrészbe való behatolás v. áthatolás jogkövetkezményekkel (a hajó és rakományának elkobzása) jár, a hadizónákon való be-, illetve áthatolás pedig csak ténykövetkezményekkel (lcvetés, torpedózás, felrobbantás). A jelen háborúban a hadviselők, szigorúan fogalomszerüen véve, mindezideig még nem rendeltek el blokádot. Elvben tehát még ma is fennáll annak a lehetősége, hogy semleges hajók nem-dugáru rakománnyal bármely hadviselő fél kikötőibe szabadon beúszhassanak. A gyakorlatban természetesen ez az elvi lehetőség a tengeralattjárók, repülőgépek, úszóaknák (mindezeknél a dugáruellenőrzés részint technikailag lehetetlen, részint pedig veszélybe hozhatná az ellenőrzést megkísérlő tengeralattjárót vagy repülőgépet) alkalmassá következtében majdnem teljesen illuzórissá vált. Ami a hadizónákat illeti, a hadviselők a jelen háborúban mind-