Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 4. szám - Magyary Géza-Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog [könyvismertetés]

264 fel is dolgozza. Hadd említsük meg példaképpen azokat a fejtegetéseket, amelyek azzal a kérdéssel foglalkoznak, vájjon a választott bíróság ítéletének érvénytelenítésére irányuló kereset határidejét megszabó rendelkezések állanak-e azokra az érvénytelenítési keresetekre, amelyeket a kartelitörvényben, az uzsoratörvényben és a gabonahatáridőüzletet korlátozó szabályokban foglalt külön rendelkezések alapján indítanak meg. (721—722. 1.) Ahol az újabb törvényhozás elmélet vagy gyakorlat Magyary álláspontját foglalta el, ott ezt kiemeli. — De nemcsak az új anyagot dolgozta fel, hanem a régi elmélet ismertetésében is tesz Magyary fejtegetésein főként olyan kiegészítéseket, amelyek ezekkel nem állanak ellentétben, hanem azt inkább még világosabbá teszik (pl. 11. 1.). Mint Magyary, úgy Mzsalovszky is mentes az egyoldalú dogmatizinustól. Magyaryt is igen érdekelte a koreszmék hatása a perjog szabályozására (1. a könyv 8. §-át) s ebben is követi öt főművének átdolgozója Az utóbbi másfél évtized két legnagyobb hatású politikai eszmeáramlatának, az olasz fascizmusnak és még inkább a német nemzeti szocializmusnak gondolatvilága nagy hatással volt a perjog elméletére és több hazai perjogászunk (Kichter, Goltner) érdeklődését is felkeltette. Hiánya lett volna a munkának, ha ezt a hatást ismertetés nélkül hagyta volna (15., 39., 244. 1.). Ha majd a könyv, további kiadása céljából, újabb kiegészítés alá fog kerülni, örömmel látnók annak kidomborítását is, hogy hogyan élnek a perjog szabályai a gyakorlati élet valóságában; melyek azok, amelyek eleven életet élnek s melyek maradtak az élettől idegenek. Nem lenne érdektelen például megemlíteni, hogy a perbeli hazugság büntetésre vonatkozó szabályt (307., 308 1.) alig alkalmazzák, hogy a békebírói intézmény (691. 1.) jelenlegi formájában az életben nem tudott átmenni, hogy a munkaügyi perekben az ülnökök alkalmazása (700. 1.) annyira ritkaság, hogy az 1920. évben megállapított 20 koronás ülnöki napidíjnak (9180/1920. M. E. sz. r. 12. §.) pengőértékben varolizálása még máig sem került szóba stb. Az is érdekelné a perjoggal megismerkedő jogászifjúságot, de a gyakorlati jogászt is, hogy az ügyek milyen hányada indult keresettel és milyen hányada fizetési meghagyással, a perek hány százaléka nem jut és hány százaléka nem juthat fel az elsőfokon, milyen hányada kerül és kerülhet a felülvizsgálati bíróság elé stb. Magyary Perjoga mindezek szerint hivatott átdolgozóra talált. Az új kiadás megjelenése örvendetes eseménye jogi irodalmunknak. Dr. Sárffy Andor Jirkovsky Sándor: Az osztrák nemzeti bank és az 1870-i bankankét. Banktörténeti tanulmány. TÉBE-könyvtár. 102. szám. Budapest, 1940. 83 oldal. Dr. Hegedűs Lóránt: Budapest adórendszerének kifejlődése és jövője. Budapest, 1939. — A Statisztikai Közlemények sorozatában jelent meg ez a hatalmas tanulmány, amely ismerteti a Főváros adórendszerének történetét és egyben következtetéseket von le a jövőre. Felöleli a Székesfőváros minden pénzügyi problémáját és sokra megoldást is javasol. Szakember és a nagyközönség egyaránt haszonnal és élvezettel olvashatja a munkát. — A kitűnő tanulmány ismertetésére még visszatérünk.