Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 4. szám - Magyary Géza-Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog [könyvismertetés]

265 HÍREK Külföld: Március 10-iki hatállyal újból módosították a román külkereskedelmi forgalommal kapcsolatos devizaszabályozást és ezzel kapcsolatban jelentősen felemelték a konvertibilis devizák felárát. Eddig az exportdevízákból 30%-ot kellett a jegybankhoz 38%-os felárral beszolgáltatni, a fennmaradó 70%-ot pedig az exportőr a szabad piacon értékesítette. Az új szabályozás szerint az exportdevízát teljes egészében be kell szolgáltatni, a jegybank azonban a 38%-os felárral együtt számított árfolyam alapulvételével további 50%-os felárat fizet, azaz a hivatalos árfolyam alapján számítva összesen 107%-os felárral veszi át a devizát. Az így adódó árfolyam általában magasabb annál, mint amelyet az exportőr azelőtt a szabad rendszer mellett átlagosan elért. A magasabb felár az áruforgalmon kívül beszolgáltatott devizákra is alkalmazást nyer. Az új szabályozás nem érinti az érvényben lévő fizetési egyezményeket. Amenynyiben az egyezmény az exportdevízák bizonyos hányadának szabad értékesítését engedi meg, a jegybank a beszolgáltatás alá eső devizákat továbbra is csak 38%-os felárral veszi át. A francia kormány újabb rendelete értelmében az életbiztosító társulatok egyesületet kötelesek alkotni abból a célból, hogy az életbiztosítások a háborús kockázatra is kiterjeszthetők legyenek éspedig úgy a mozgósított egyénekre, mint a polgári lakosságra nézve. Háborús kockázatra is szóló életbiztosításokat a jövőben kizárólag az egyesüléshez tartozó társulatok köthetnek. A biztosítási ügyleteket az egyes társulatok kötik le, az esedékessé vált biztosítási összegek azonban az egész egyesülést terhelik, úgyhogy a hadikockázat után járó pótdíj befizetője az egész egyesülés garanciáját élvezi. A rendelet indokolása rámutat arra, hogy a háború kitörése óta az életbiztosítási üzlet teljesen megállott, bár úgy szociális, mint gazdasági szempontból nagy mértékben kívánatos az üzletág menetének megindítása. * A német birodalmi kormány rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében hadigazdálkodási rendszabályok következtében leállított vállalatok indokolt esetekben segélyeket kaphatnak vállalatuk fennmaradásának biztosítási céljából. A segély folyósításához szükséges összegeket a különböző gazdasági szervezetekhez tartozó összes üzemek (tehát az azokba a szervezetekbe tartozó üzemek is, amelyeknél a fentemlített üzemleállítások nem fordulnak elő, mint pl. a bank- és biztosításügyi szervezetek) illetékfizetés útján teremtik elő. A segélyek folyósításának engedélyezésére az illetékes gazdasági szervezetek illetékesek. Az engedélyezési eljárás általános irányelveit az illetékes szakminiszter hagyja jóvá. A rendelet hatálya nem terjed ki a mező- ós erdőgazdaságra, a kiürítési rendszabályok következtében leállított üzemekre, valamint az idegenforgalom és a tengerhajózás üzemeire sem. Ezekre vonatkozólag a kormány különleges intézkedéseket fog életbeléptetni.