Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából

159 helyet jelentett, az idők során a közönség tudatában puszta minőség­jelzővé, árunévvé alakult át. A mezőgazdasági iparok körében alig kell tisztázni azt a kérdést, hogy az áruhoz kapcsolódó helynév szár­mazási helyet jelez-e vagy áruminőséget. A jövőt illetően tehát általában arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági iparok jogos érdekét ne veszélyeztesse az olyan üzleti verseny, amelyet másféle vállalatok folytatnak olyan módon, hogy nem mezőgazdasági iparvállalat keretében előállított árut elnevezé­sében olyannak tüntetnek fel, mintha az mezőgazdasági ipartermék volna. Másfelől arra kell törekedni, hogy azok a helyi vonatkozások, amelyek a közönség tudatában valamely mezőgazdasági iparcikk tekintetében közismertekké válnak, ne alakulhassanak át puszta minőségjelzőkké, árunevekké, hanem a származási hely jelentőségét megtartsák. Végül pedig arra is törekedni kell, hogy a nemzetközi jogi oltalom a származási hely tekintetében ne szorítkozzék továbbra is csak olyan árukra, amelyek tekintetében a talaj minőségének és az éghajlati viszonyok sajátosságainak, esetleg a munkások képességei­nek döntő a jelentősége, hanem kiterjedjen olyan árukra is, ame­lyekre nézve a helyi vonatkozásnak csupán a közönség köztudata sze­rint van meg az a jelentősége, hogy a származási helyet jelzi. Mindaz, amit az eddigiekben kifejteni szerencsém volt, nem akar kimerítő kifejtése lenni a tárgynak, hanem csak azt a célt tűzte maga elé, hogy a leglényegesebb szempontokra nagy vonásokban utaljon és gondolatokat ébresszen. Ehhez képest mellőztem az irodalmi appará­tust is, amely a versenyjog tudományának és általában az ipari jog­védelem tudományának álláspontját részletesen feltünteti.* Legyen szabad ezek után befejezésül arra utalnom, hogy mindaz, ami a mezőgazdasági iparcikkek elnevezéseit a jogi oltalom segítségé­vel a valósággal egybehangzóvá kívánja tenni, filozófiai szempontból egyik jelentkezési módja annak a törekvésnek, mely a történelmi valóság szempontjának megóvására irányul. A valóságot tisztelni kell minden vonatkozásban, így a gazdasági életben is. Az ember, külö­nösen a modern ember a technika útján sok mindent tehet a valóság átalakítására, de azt nem teheti, hogy a megtörténtet meg nem történtté tegye. Erkölcsi szempontból tehát csak az lehet helyes, ha a valóság szempontja a lehetőségig érvényesül és ott, ahol a való­ság szempontja nem ütközik társadalmi létérdekekbe, a jog is oltal­mazza a tények igazságát. Dr. Bálás P. Elemér * A közkézen forgó kézikönyveken és kommentárokon kívül 1. különösen: Stritske: Geographische Bezeichnungen, die nicht Herkunfts und Gattungs­bezeichnungen sind (Gewerblieher Rechtsschutz und Urheberreeht 1937. évi 764. s köv. 1.), Herkunftsbezeichnungen reiner Naturerzeugnisse (u. o. 1937. évi 1062. s köv. 1.), Erdkiundliche Herkunftsbezeichnungen bei Zuchtspflanzen- und Tieren (u. o. 1938. évi 12. s köv. 1.), Erdkundüche Herkunftsbezeichnungen für Nahr­ungs- und Genussmittel (u. o. 1938. évi 241. s köv 1.), ErdkundHche Bezeichnun­gen auf dem Gebiet der Spinnstoffwirtschaft (u. o. 1938. évi 305. s köv. 1.), ErdkundHche Bezeichnungen für Industrieerzeugnisse (u. o. 1938. évi 401. s következő lapon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom