Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából
159 helyet jelentett, az idők során a közönség tudatában puszta minőségjelzővé, árunévvé alakult át. A mezőgazdasági iparok körében alig kell tisztázni azt a kérdést, hogy az áruhoz kapcsolódó helynév származási helyet jelez-e vagy áruminőséget. A jövőt illetően tehát általában arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági iparok jogos érdekét ne veszélyeztesse az olyan üzleti verseny, amelyet másféle vállalatok folytatnak olyan módon, hogy nem mezőgazdasági iparvállalat keretében előállított árut elnevezésében olyannak tüntetnek fel, mintha az mezőgazdasági ipartermék volna. Másfelől arra kell törekedni, hogy azok a helyi vonatkozások, amelyek a közönség tudatában valamely mezőgazdasági iparcikk tekintetében közismertekké válnak, ne alakulhassanak át puszta minőségjelzőkké, árunevekké, hanem a származási hely jelentőségét megtartsák. Végül pedig arra is törekedni kell, hogy a nemzetközi jogi oltalom a származási hely tekintetében ne szorítkozzék továbbra is csak olyan árukra, amelyek tekintetében a talaj minőségének és az éghajlati viszonyok sajátosságainak, esetleg a munkások képességeinek döntő a jelentősége, hanem kiterjedjen olyan árukra is, amelyekre nézve a helyi vonatkozásnak csupán a közönség köztudata szerint van meg az a jelentősége, hogy a származási helyet jelzi. Mindaz, amit az eddigiekben kifejteni szerencsém volt, nem akar kimerítő kifejtése lenni a tárgynak, hanem csak azt a célt tűzte maga elé, hogy a leglényegesebb szempontokra nagy vonásokban utaljon és gondolatokat ébresszen. Ehhez képest mellőztem az irodalmi apparátust is, amely a versenyjog tudományának és általában az ipari jogvédelem tudományának álláspontját részletesen feltünteti.* Legyen szabad ezek után befejezésül arra utalnom, hogy mindaz, ami a mezőgazdasági iparcikkek elnevezéseit a jogi oltalom segítségével a valósággal egybehangzóvá kívánja tenni, filozófiai szempontból egyik jelentkezési módja annak a törekvésnek, mely a történelmi valóság szempontjának megóvására irányul. A valóságot tisztelni kell minden vonatkozásban, így a gazdasági életben is. Az ember, különösen a modern ember a technika útján sok mindent tehet a valóság átalakítására, de azt nem teheti, hogy a megtörténtet meg nem történtté tegye. Erkölcsi szempontból tehát csak az lehet helyes, ha a valóság szempontja a lehetőségig érvényesül és ott, ahol a valóság szempontja nem ütközik társadalmi létérdekekbe, a jog is oltalmazza a tények igazságát. Dr. Bálás P. Elemér * A közkézen forgó kézikönyveken és kommentárokon kívül 1. különösen: Stritske: Geographische Bezeichnungen, die nicht Herkunfts und Gattungsbezeichnungen sind (Gewerblieher Rechtsschutz und Urheberreeht 1937. évi 764. s köv. 1.), Herkunftsbezeichnungen reiner Naturerzeugnisse (u. o. 1937. évi 1062. s köv. 1.), Erdkiundliche Herkunftsbezeichnungen bei Zuchtspflanzen- und Tieren (u. o. 1938. évi 12. s köv. 1.), Erdkundüche Herkunftsbezeichnungen für Nahrungs- und Genussmittel (u. o. 1938. évi 241. s köv 1.), ErdkundHche Bezeichnungen auf dem Gebiet der Spinnstoffwirtschaft (u. o. 1938. évi 305. s köv. 1.), ErdkundHche Bezeichnungen für Industrieerzeugnisse (u. o. 1938. évi 401. s következő lapon).